Később nyújthatják be az adótörvényeket
Mégsem az előzetesen tervezett időpontban, augusztus 26-án terjeszti be az Országgyűlés elé a pénzügyminiszter a jövő évi adó- és járuléktörvény-tervezetet - legalábbis ez derül ki Molnár Albert, a tárca politikai államtitkárának sajtótájékoztatón tett kijelentéséből. Molnár ugyanis úgy fogalmazott: jó ütemben halad a kodifikáció, és a törvénycsomagot várhatóan szeptember második felében nyújtják be a parlamentnek.
Lapunk kérdésére Karácsony Imréné helyettes államtitkár megerősítette, hogy a személyi jövedelemadó-kedvezmények - leszámítva persze a családtámogatási rendszer átalakítása nyomán változó családi adókedvezményt - nem módosulnak. Az elképzelések szerint háromlépcsős minimálbér esetében csak a kormány elképzelése szerint jövőre 63 ezer forintra rúgó, alsó bér lesz adómentes. A politikai államtitkár elmondta: a tervek szerint a 2006-ban várhatóan 70 ezer forintos középső minimálbér 2009-ig évente 10 ezer forinttal nőhet, az alsó és felső bér pedig 10-10 százalékkal térne el ettől.
Elsősorban a piaci mechanizmusban bízik a pénzügyi tárca abban a kérdésben, hogy a 25 százalékos normál áfakulcs jövő évre tervezett, 20 százalékra leszállítása megmutatkozzon a fogyasztói árakban - jelentette ki Molnár. Hozzátette: ez azonban nem jelenti azt, hogy a kormány ne figyelne az árak alakulására, ezért leülnek a kereskedelmi érdekképviseletekkel egyeztetni.
Az ekhóról szólva az államtitkár megemlítette, hogy jövő hét elején dönthetnek a részletekről is, ezt az érintett szakmákkal történő egyeztetés követhetné. Az eddig ismert 17 helyett kevesebb szakma esetében kellene lehetővé tenni, hogy az ott foglalkoztatottak választhassák az ekhót - vélte Molnár. Ami változhat a korábbi hírekből megismerthez képest: a nyugdíjas alkalmazottaknak nem kellene nyugdíjjárulékot fizetniük, így esetükben 31 százalékos lenne az ekho az általános 35 százalékkal szemben.
Mint ismert, a bejelentett adóváltozások szerint 2006-ban korlátoznák az adómentesen adható béren kívüli juttatásokat: a bruttó bér 15 százalékáig, de legfeljebb 500 ezer forintos határig nem kellene adót fizetni ezek után. Az étkezési hozzájárulás és a munkába járás költségtérítése nem esne a korlátozás alá - ismertette Karácsony Imréné. Jelenleg folyik a vita arról, hogy az önkéntes pénztári díjhoz történő vállalati hozzájárulást, az üdülési csekket, valamint az iskolakezdési támogatást is kivegyék-e a korlátozás alól. Ugyancsak nyitott kérdés, hogy gyermekenként növelhető-e az 500 ezer forintos limit. (BR)
