Konszenzust keres a GSZT
Konszenzuskeresés - ez a szó hangzott el talán a legtöbbször a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) tegnapi ülésén, ahol az ország hosszú távú jövőképét igyekeztek felvázolni a gazdasági és a civil szféra képviselői. A testület a kormány kezdeményezésére éppen egy éve jött létre a társadalmi párbeszéd előmozdítására. Demján Sándor, a testület soros elnöke szerint a patriótává nevelés is a GSZT fontos feladatai közé tartozik. Az üzletember azt is sietett leszögezni, hogy a tanács igyekszik távol tartani magát a politikától, s elkötelezett híve annak, hogy az ország fejlesztésének sok évre szóló koncepcióját a lehető legszélesebb társadalmi egyetértés mellett sikerüljön kidolgozni. Szorít az idő - jelezte -, hiszen hamarosan a parlament elé kell terjeszteni a nemzeti fejlesztési elképzelések tervezetét, amely ezt követően kerülhet az EU döntéshozói elé. Nem kevés pénz forog kockán - jegyezte meg lapunknak -, ettől a tervezettől nagyban függ, hogy mekkora fejlesztési forrásokhoz juthatunk az unió következő, 2007-2013 közötti pénzügyi periódusa során. Le kell számolni egy illúzióval - tette hozzá: az Európai Unió nem egy szerető család, hanem az örökségen marakodó testvérek együttese. "Meg is kell szerettetnünk" magunkat Brüsszelben, különben mindig kevesebbet kapunk uniós forrásokból, mint amennyit szeretnénk - figyelmeztetett.
A következő időszak területfejlesztési politikájának középpontjában a versenyképesség növelése áll - jelentette ki Kolber István tárca nélküli miniszter, hozzátéve: többpólusú ország kialakítása a cél, ahol (nem tévesztve szem elől a felzárkóztatás szükségességét) az egyes régiók meg tudnak állni a saját lábukon. Kóka János gazdasági miniszter az ír példát hozta fel követendőként, ott úgy sikerült a GDP-t rövid idő alatt megháromszorozni, hogy előzőleg a társadalom és a gazdaság legfontosabb szereplői megállapodtak az alapvető célokban. Ehhez kapcsolódóan vetette fel Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, hogy a célok mellett ideje lenne az eszközökről is beszélni. Mint lapunknak hozzátette: szükséges az állam szerepének átgondolása. "Nálunk az állam mindent maga csinál", ugyanakkor a példaként elénk állított Írországban az állami intézmények egy részét a gazdasági szervezetek kezébe adták. Megfontolandó az MKIK elnöke szerint a munkaerő szabad áramlásának lehetővé tétele is. Az olcsó külföldi munkaerő lényegesen javíthatná versenyképességünket - vélekedett. Arra is figyelmeztetett, hogy a koncepciónak csak akkor van értelme, ha az a költségvetésben is megjelenik. (BJA)
