Kusza horvát privatizáció

Horvátországban a nehezen átlátható privatizáció vált a gazdasági átalakítás leggyengébb pontjává, s ez a külföldi befektetéseket is alaposan visszafogja. A jugoszláv utódállam makrogazdasági adatai ettől eltekintve általában kedvezők, ezek alapján jóval alkalmasabbnak látszik az EU-tagságra, mint a várhatóan 2007-ben csatlakozó Románia vagy Bulgária.

A zavaros magánosítási ügyek sorában a Reuters utal egy szállodavállalat nemrég végrehajtott eladására, amely - az érintett helyhatóság súlyos ellenvetései nyomán - elvezetett az ottani privatizációs ügynökség vezetőjének múlt heti menesztéséhez. Ugyancsak akkortájt tartottak tiltakozó megmozdulást az ország déli részén a közúti fuvarozók, akik egy szállítási üzemegységnek egy szlovén befektető részére való eladása ellen tiltakoztak. Utólag visszatekintve kivételnek tartják az állami INA olajipari cég 25 százalékának rendezett eladását a Mol részére.

A kialakult gyakorlatot jellemezve a Reuters idézi a Raiffeisenbank egyik zágrábi elemzőjét, aki szerint gyakran kötnek olyan privatizációs ügyleteket, amelyeket utólag egyszerűen visszavonnak. Mindez - hangoztatja a szakember - nagyfokú bizalmatlanságot teremt, és jobban zavarja a befektetőket, mint a magánosítás amúgy meglehetősen vontatott üteme. A folyamatot főleg az teszi átláthatatlanná, hogy az eladást nemcsak a gazdasági logika szerint hajtják végre, hanem gyakorta alárendelik politikai, szociális, regionális és egyéb szempontoknak. A lakosság maga is fölöttébb bizalmatlan azzal szemben, hogy magánkézbe adják az állami javakat, mert ezektől a szocialista időkben megszokott stabil foglalkoztatást remélt. Az ellenérzést emellett az előző évtizedben tapasztalt privatizációs botrányok is fokozzák. A folyó évre 746,1 millió dollárnak megfelelő privatizációs bevételt tervezett a kormány. Ez azonban aligha teljesíthető, főleg azért, mert az INA további 15 százalékának szándékolt eladása az idén már nem vihető véghez.

Ami pedig az ország EU-tagságra való érettségét illeti, a horvát-német kereskedelmi kamara vezetője rámutatott, hogy a makrogazdasági mutatók messze jobbak, mint amilyeneket akár Románia, akár Bulgária fel tud mutatni. Mindenekelőtt lényegesen magasabb az egy főre jutó GDP, az infláció gyorsan csökken, az export pedig meredeken emelkedik. A kivitel annak ellenére gyorsul, hogy abban a külföldi tulajdonú cégek alig 20 százalékkal részesednek, szemben Magyarországgal, ahol ez az adat eléri a 70 százalékot. A privatizációnak a kormány által ígért gyorsítása ezen a ponton fontos változásokat hozhat. A jövedelemtermelés gerincét továbbra is az Adria és az idegenforgalom adja, amely tavaly először szárnyalta túl az utolsó békeévnek tekintett 1991-es esztendő teljesítményét. Nem tudott viszont igazán magához térni az ipar, amelynek termelése még mindig mintegy harmadával elmarad az 1989-ben mérttől. (VG)