Logisztikai központtá fejlesztenék Nyíregyházát

Mit nyújt a város a betelepülő cégeknek?

Mivel Magyarország uniós csatlakozásával meg kellett szüntetni a korábban nyújtott iparűzésiadó-kedvezményeket, más módon, a magunk eszközeivel segítjük a vállalkozásokat. Például kedvezményes áron kínáljuk a közművesített telkeket, valamint gyors ügyintézést nyújtunk. A különböző engedélyezési eljárásokat igyekszünk minél gyorsabban befejezni, hogy az idetelepülő cégek mielőbb elkezdhessék a működést. Ha szükséges, módosítjuk rendezési terveinket. Nagy hangsúlyt helyezünk a befektetőkkel való személyes kapcsolatra. Ezt erősíti, hogy az önkormányzat egyik munkatársának, az építésigazgatási iroda vezetőhelyettesének elsődleges feladata a nagy befektetőkkel való kapcsolattartás. Jómagam, a regionális fejlesztési tanács tagjaként, kiállok azon fejlesztők mellett, akikben látok fantáziát, akik hosszú távon hozzájárulhatnak a város gazdasági fejlődéséhez.

Van még szabad hely az ipari parkban?

A nyíregyházi ipari park jelenleg 90 százalékban telített. Az itt működő cégek összesen mintegy 3-3,5 ezer embert foglalkoztatnak. Mivel már nem sok szabad helyt található itt, az önkormányzat egy második ipari park kialakításán dolgozik. A területet már ki is jelöltük, így ha jön egy nagyobb befektető, megfelelő területet tudunk számára biztosítani.

Preferálnak-e egyes ágazatokat?

Mivel a város földrajzi adottságai, illetve kedvező közlekedési infrastruktúrája lehetőséget teremtenek arra, hogy Nyíregyháza a térség logisztikai központja legyen, és az utóbbi években számos logisztikai cég telepedett le, továbbra is szívesen látjuk az ilyen tevékenységű vállalatokat. Az ipari parkban működő logisztikai cégek megerősödése illeszkedik ahhoz a nemzetközi és hazai tendenciához, amely szerint a szektor erősödik, és már rövid távon húzóágazattá válhat. Egy ilyen fejlődési pálya erősíti a legmagasabb hozzáadott értéket képviselő szolgáltatásexport jelentőségét, nem beszélve arról a katalizátorhatásról, amelyet egy logisztikaorientált fejlesztés az ipar területén jelent. Olyan vállalatok letelepedését várjuk, amelyek a műszaki fejlesztéseiket is itt végzik, és munkahelyeket biztosítanak a magasan kvalifikált szakemberek számára is. Szívesen látjuk továbbá a kereskedelmi és szolgáltató, valamint idegenforgalmi cégeket. Míg az előbbi kettő egyre jelentősebb, az idegenforgalom egyelőre nem meghatározó. Ezért a város célja, hogy minél több idegenforgalmi beruházás létesüljön. Szeretnénk visszacsalogatni azon fiatalokat, akik Budapesten végezték az egyetemet, de itt nőttek fel.

Mekkora a város költségvetése, és ebből mennyit tudnak fejlesztésekre fordítani?

Ez évi költségvetésünk 37,5 milliárd forint, és ebből közel 7 milliárdot fordítunk különböző beruházásokra. A város iparűzési adóbevétele évente mintegy 3 milliárd forint.

Milyen nagyobb fejlesztéseket végzett a város az utóbbi időben, és melyek vannak napirenden?

Az idén fejeződött be az a szennyvíz-elvezetési és -tisztítási program, amelynek keretében 2500 lakást kötöttünk rá a rendszerre, és 29 utcát teljesen felújítottunk. Hamarosan kezdődik egy kisebb szennyvízberuházás, amely jelenleg közbeszerzési eljárás alatt áll. E két fejlesztés együtt közel 2,2 milliárd forintba kerül. Az elmúlt három évhez hasonlóan az idén is folytatjuk az ivóvízvezetékek építését. Mintegy 1,2 milliárd forintos beruházással ősszel befejezzük a városi könyvtár rekonstrukcióját. Hasonló összegű ráfordítással elkezdődött a sóstói szociális otthon építése. Szeptemberre készül el az új élményfürdő és wellnessközpont Sóstón, amely komplex szolgáltatásokkal várja majd a vendégeket. A beruházás 1,8 milliárd forintba kerül. Uniós forrás segítségével korszerűsítjük a nyíregyházi repülőteret. A 150 millió forintos fejlesztéssel a komplexum kisebb külföldi gépek fogadására is alkalmas lesz. A kifutópályát 250 méterrel hosszabbítjuk meg. Elsősorban az üzletemberek fogadása a cél, nem szeretnénk a debreceni repülőtérrel versenyezni. Tornatermet építünk, iskolát, és közel ötezer, ipari technológiával épített lakást újítunk fel.

Elkészült a város 2007-14-es időszakra szóló fejlesztési koncepciója. Ez milyen projekteket tartalmaz?

Most készítjük elő azt a 2007-ben kezdődő beruházást, amelynek keretében a város még ellátatlan területeinek szennyvízelvezetése is megvalósul. A 16 milliárdos fejlesztés nemcsak Nyíregyházát, hanem a térségben lévő három másik települést is érinti. A beruházás keretében 130 kilométer csatorna épül, és elkészül 34 szennyvízátemelő. Fontos eleme a fejlesztési koncepciónak a megye hulladékgazdálkodási programja. Terveink között szerepel továbbá három lakótelep rehabilitációja és a belváros rekonstrukciója. Ez utóbbi előkészítéséhez EU-s forrást nyertünk. Különböző közlekedésfejlesztési beruházásokat tervezünk, összekötő utakat, illetve kerékpárutakat építünk. A következő évek feladata az európai közigazgatás kialakítása. Ehhez informatikai fejlesztésekre van szükség. A fejlesztési program tartalmazza a lovas turizmus feltételeinek megteremtését, valamint a humánerőforrás fejlesztését.

Az önkormányzat megkapta az államtól a városban található két laktanya tulajdonjogát. Mi a tervük ezekkel?

Az egyik laktanya helyén mozgássérültek rehabilitációját szolgáló és különböző szolgáltatásokat nyújtó esélycentrumot hozunk létre. A mintegy 800 millió forintos beruházáshoz szintén uniós forrást nyertünk. A másik laktanya hasznosításának tervei is elkészültek. Ide szeretnénk áthelyezni a Bencs László Szakiskolát, amely mellett egy tehetséggondozó intézmény kap helyet. A telek többi részén családi házak építésére van lehetőség. Az iskola mostani helyén pedig szociális intézmény épül.

Építenek-e bérlakásokat?

Az elmúlt három évben összesen kétszázzal bővült Nyíregyházán az önkormányzati bérlakások száma. Ebbe beletartoznak az új építésű bér- és a város által vásárolt használt lakások is. Jelenleg 150 bérlakás építését tervezzük. Már kiírtuk a pályázatot a kivitelező kiválasztására. A 150 bérlakásból 35-40-et kizárólag pályakezdő fiataloknak alakítunk ki. Fontos, hogy a panelfelújítási program keretében 2006 végéig több mint négyezer panellakást újítunk fel a városban mintegy 2,6 milliárd forintból. Nyíregyházán összesen 14 ezer panellakás található, tehát ha az eddigi ütemben folytatódnak a rekonstrukciók, akkor három ciklus alatt az öszszes megújul.

Milyennek szeretné látni a várost néhány év múlva?

Olyan dinamikusan fejlődő városnak, amely megőrizte értékeit, környezetkultúráját, nyugalmát és családias hangulatát. Szeretném, ha Nyíregyháza a térség logisztikai és szolgáltató központjává válna, miközben az idegenforgalom is meghatározó lenne. Több lábon álló, gazdaságilag fejlett városnak szeretném látni Nyíregyházát, ahol érdemes befektetni, és ahová érdemes turistaként is ellátogatni, ahol a kulturális értékek élményt nyújtanak fiataloknak és időseknek, helyieknek és idelátogatóknak egyaránt.