Magyarország is jól használta ki az uniós forrásokat
Az Európai Unió kilenc új tagországa a várakozásokhoz képest jobban használta ki az uniós forrásokat - derül ki az Economist Intelligence Unit (EIU) legújabb vizsgálatából. A források belépéstől számított igénybevételét vizsgáló EIU szerint az új tagországok gyorsabban és szakszerűbben választották ki a megfelelő fejlesztési projekteket, mint a szintén forrásokra jogosult Dél-Olaszország, vagy Görögország egyes térségei.
Ausztriának két évbe tellett, amíg a Brüsszelből érkező források felhasználását lendületbe hozta, Spanyolországban, Portugáliában ez a folyamat csaknem nyolc évig tartott, Lengyelországnak viszont sikerült a 2004-re rendelkezésre álló teljes pénzalapot igénybe vennie. Görögországnak 1993 és 1999 között a támogatásra szánt brüsszeli pénzek 45 százalékát sikerül felhasználnia a megfelelő projektek kiválasztásának nehézségei miatt.
A tíz új EU-tagország közül Észtország az EU fejlesztési pénzek leghatékonyabb felhasználója: 2006-ig összesen 829 millió eurót (a GDP 3,5 százalék) használt fel. AZ EIU tanulmánya szerint a projektekről adott széleskörű tájékoztatás révén sikerült sok jó fejlesztési tervet kiválasztani. A "Kilencek" közül a leggazdagabb Szlovénia bizonyult a leggyengébb forrásfelhasználónak. A regionális hatóságokat nem vonták be a projektek kiválasztásába, emiatt a folyamat lassú volt. Összességében 2006-ig Szlovénia 783 millió euróhoz jut Brüsszelből, ami a GDP 1 százaléka.
A projektkiválasztás regionális infrastruktúrájának hiánya gondot okozott Szlovákiában is, amely 2,1 milliárd eurót (a GDP 2,5 százalékát) fordíthatja fejlesztésre brüsszeli forrásokból. Lengyelország esetében számítottak a szakértők a forrásfelhasználás legnagyobb gondjaira, ezzel szemben az EIU szerint "elég hatékony" volt a forrás felhasználás. Az ország 2006-ig 15 milliárd euróhoz (a GDP 2,8 százaléka) jut. Kulcskérdés, hogy a kiválasztott projektek az EU- szakértők értékelésének megfelelően valósulnak-e meg.
Magyarország (3,7 milliárd euró; a GDP 1,7 százaléka) és Csehország (3,1 milliárd euró; a GDP 1,3 százaléka) "egészében véve" jól használta ki a lehetőségeket- olvasható.
A szakértők azt is jelezték, hogy az új tagországoknak előreláthatólag sokkal rövidebb felzárkózási idő áll majd a rendelkezésükre, mint annak idején a régi tagországoknak, Írországnak, Görögországnak, Spanyolországnak. Ez utóbbiak több (hét éves) pénzügyi perióduson át részesedtek az EU struktuális és kohéziós alapjaiból, míg az új tagországok 2013-tól már várhatóan változó rendszerben juthatnak a támogatásokhoz. Az EU-nak akkor már a Balkán szegényebb országainak, esetleg Törökországnak a csatlakozásával más fejlesztési súlypontjai lesznek. (MTI-Eco)
