Már alig van ok a derűlátásra

A német konjunktúrát a lassított fejlődés, de nem a kifutás fenyegeti - erősítette meg a DIHK vezető közgazdásza, Axel Nitschke. A következő egy évben a vállalatok 22 százaléka számít az eddiginél kedvezőbb, 54 százalékuk hasonló üzletmenetre, miközben 24 százalék számolt be kedvezőtlenebb üzleti kilátásokról. A DIHK évente háromszor méri fel a tagvállalatok konjunkturális várakozásait. A felmérés a legkülönbözőbb ágazatokban működő 22 ezer vállalat válaszain alapul.

A kemény konjunkturális adatok, mint például a gyártási mutatók vagy a megrendelésállomány azonban nem romlott olyan mértékben, mint a vállalatok hangulata. A legnagyobb problémát jelenleg a hazai piacon mutatkozó gyenge keresletben látják, mert a bátorító 2005-ös évkezdést követően ismét valamivel rosszabbul megy az üzlet. A gazdasági szereplők főként a fogyasztók visszafogottságát szenvedik meg, ez a nyugdíjrendszer reformjára, valamint a munkaerő-piaci problémákra reagálva kiéleződő takarékosságra vezethető vissza.

Kedvezőtlen kép rajzolódik ki a foglalkoztatás tekintetében, ugyanis a német vállalatok 28 százaléka tervezi a dolgozói állomány leépítését, miközben csupán tíz százalékuk tervezi a felvételt. Martin Wansleben ennek tükrében a 2005-ös gazdasági növekedési mutatókat is lefelé módosította: "A német gazdaság az idén bő egyszázalékos növekedést mutat, ezzel pedig kismértékben csökkenteni kell az év eleji előrejelzésünket."

A német gazdaságban változatlanul fontos szerepet tölt be a kivitel. Ebben a kérdésben néhány éve igazi fellendülésről lehet beszélni, amely szöges ellentétben áll a stagnáló belföldi konjunktúrával. A DIHK tanulmányában a német kivitelt egyenesen a konjunktúra hajtóerejének tekintik. Ennek egyik az élőmunka-igényes folyamatok külföldre helyezésében, valamint a hosszabb és rugalmasabban beosztható munkaidő javulásában kell keresni.

A felmérés eredményei azonban arra utalnak, hogy a kivitel az előző éveknél kisebb növekedést mutat, ezt pedig a világgazdasági konjunktúra lassulása okozza - véli Axel Nitschke. A lassuló növekedést a vállalatok főként a fő felvevőpiacon, Nyugat-Európában érzékelik, de legalább kedvező, hogy a német exportőrök már hosszabb ideje nagyobb figyelmet szentelnek Közép- és Kelet-Európának, valamint az arab országoknak, mert most javukra válik az ezekben a térségekben tapasztalható gyorsabb növekedés. Az Európai Unióhoz tavaly csatlakozott országok és főként a következő évek tagjelöltjei a rendkívül dinamikus gazdasági fejlődésüknek köszönhetően vonzó célországot jelentenek a német gyártóknak.

A felmérésben részt vevő vállalatok a megelőző tanulmányhoz mérten is kissé alacsonyabb növekedésre számítanak: az iparvállalatok 35 százalékának feltételezése szerint kivitelük volumene az elkövetkező 12 hónap során emelkedik (az arányuk az év elején 40, egy éve pedig szintén 35 százalékos volt). A vállalatok mindössze tizenegy százaléka tart a kivitel csökkenésétől, miközben arányuk néhány hónapja kilenc, egy éve pedig 13 százalékos volt.