Nem jogellenes károkozás
A jogszerű magatartással okozott kárt a szükséghelyzetet előidéző rendőrjármű üzemben tartója a Ptk. szabályai szerint köteles megtéríteni - mondta ki a Legfelsőbb Bíróság (LB) az alábbi perben.
A felperes gazdasági társaságot akkor érte a kár, amikor alkalmazottja a pótkocsis teherautóval kitért a szemközt érkező, megkülönbözetett hangjelzést használó, egy másik járművet előző rendőrautó elől. Lehúzódott az útpadkára, ám az a nagy súly alatt megsüllyedt, és a teherkocsi felborult.
Az elsőfokú bíróság a rendőrségi törvény és az annak végrehajtásáról rendelkező kormányrendelet alapján megállapította a rendőrautó üzemben tartójának kártalanítási kötelezettségét. A másodfokú igazságszolgáltató fórum úgy találta, hogy az elsőfokú bíróság a kereseten túlterjeszkedve ítélte meg a rendőrség felelősségét. Véleménye szerint a szolgálati feladat ellátásához kivonuló, szabályszerűen megkülönböztető jelzést használó rendőrjármű nem követett el szabályszegést.
A jogerős ítélet ellen a károsult cég az LB-től kért felülvizsgálatot. Vitatta, hogy keresetét a rendőrségi törvény és a kapcsolódó kormányrendelet alapján kell elbírálni. Állította: az adott esetben a Ptk.-nak a szükséghelyzetre vonatkozó rendelkezései az irányadók.
Az LB kifejtette: a tényállás szerint a megkülönböztető jelzést használó rendőrjármű útja csak úgy volt biztosítható, ha a betonkeverő és a felperes teherautója is lehúzódik. A felperes jogkövető magatartásával segítette a balesethez siető, szolgálatot teljesítő rendőrautó közlekedését. A szakértői vélemény szerint a rendőrjármű szabad útjának biztosítására más lehetőség nem volt. Ebből következően a Ptk.-ban szabályozott szükséghelyzet fennállt. Azt a rendőrjármű idézte elő, a szükséghelyzet azonban a károkozás jogellenességét kizárta. Kártalanítás azonban jár. Mivel a Ptk. a tulajdonosok - üzemben tartók - közötti jogviszonyt szabályozza, az adott esetben a szükséghelyzetet elhárító és ezáltal kárt szenvedő felperes kárát a rendőrautó üzemben tartója köteles megtéríteni.
Az LB ezért hatályon kívül helyezte a jogerős ítéletet. Ugyanakkor az elsőfokú döntést részben az általa kifejtett eltérő indokokkal, helybenhagyta. (VG)
