Nőtt az ingatlanvagyon értéke
Az önkormányzatok birtokában az előző évinél több, mintegy 950 ezer ingatlan volt tavaly decemberben. Az elmúlt három évben az ingatlanvagyon Budapesten és a megyei jogú városokban csökkent, míg a kisebb városokban és a községekben jelentősen nőtt - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legújabb összesítéséből. A növekedés egyik oka mindenképpen az, hogy 2001-ben egy kormányrendelet módosította az önkormányzati ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjét, s az új számbavétel pontosabb felmérést eredményezett.
A rendeletmódosítás legnagyobb változása egyébként az volt, hogy a helyhatóságok számára előírták ingatlanjaik felértékelését. A munka nagy feladatot jelentett, mert a korábbi nyilvántartások meglehetősen hiányosak voltak: az ingatlanok 70 százaléka nem, vagy a valósnál lényegesen alacsonyabb értéken szerepelt, illetve leírták nullára. Jellemzően az utak és a zöldterületek egyáltalán nem voltak benne a vagyonmérlegben. A közintézmények mellett felmérték a közterületeket, a közművagyont, a műemlékeket, a köztemetőket, a strandokat. A 2003-as összesítés szerint az önkormányzati vagyon értéke meghaladta a 12 ezer milliárd forintot, míg a 2001. évi mérlegbeszámolók alapján ugyanezt a vagyont csak 1,5 ezer milliárdon tartották nyilván. A most megjelentetett anyagban a KSH a főbb vagyontárgyak közül a lakóépületek, valamint a közoktatási, a kulturális, a szociális és az egészségügyi intézmények épületeinek értékéről ad tájékoztatást.
Az ingatlanok csaknem 54 százaléka forgalomképtelen, nem lehet például értékesíteni az utakat vagy a hidakat. A korlátozottan forgalomképes ingatlanok aránya 8,4 százalék. Ide tartoznak az önkormányzati feladatok ellátásához szükséges épületek, többek között az iskolák, polgármesteri hivatalok, egészségügyi és szociális intézmények. Ezeket akkor lehet eladni, ha az intézményt megszüntetik, vagy más helyet biztosít a település. Az önkormányzatok ingatlanvagyonának csaknem 38 százaléka forgalomképes. (KÁ)
