Pontrendszerben számítja a bírságot a GVH
Részletesen tartalmazza a bírságkiszabás szempontjait és menetét az az eddigi gyakorlatot összegző versenyhivatali közleménytervezet, amely - a beérkezett szakmai észrevételek feldolgozása után - várhatóan az ősz folyamán nyer végleges formát.
E szerint a jogsérelem súlya, annak piaci hatása, a verseny veszélyeztetettsége mellett fontos körülmény lehet - és a vállalkozás számára kedvezőbb megítélést jelenthet -, ha az érintett elismeri, még inkább, ha önként abbahagyja a szabálytalan magatartást. Nem közömbös az sem, hogy a cég milyen előnyhöz jutott a fogyasztót megtévesztő reklámmal vagy esetleg a termékhez fűzött hiányos tájékoztatással.
Az elmúlt években megnövekedett a fogyasztói versenyügyek jelentősége, és a versenyhatóság érzékelhetően szigorúbban lép fel a jogsértőkkel szemben. Tavaly például 65 esetben lépett fel a hivatal a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt, és 47 alkalommal állapított meg komoly jogsértést. A kiszabott bírság összege - a korábbi esztendő 90 millió forintjához képest - meghaladta a 321 millió forintot. A GVH a versenytörvény idevágó szakaszainak mind teljesebb érvényesítése végett arra törekszik, hogy a fogyasztók a szükséges információk birtokában optimális döntési és választási helyzetbe kerüljenek a piacon. Így a fogyasztói érdekek védelme mellett a piac megfelelőbb működéséhez is hozzájárul.
A leendő közlemény elősegíti az egységes, átlátható jogalkalmazási gyakorlatot, ám az érintett piaci szereplők tájékozottságához, ekként talán a jogsértések megelőzéséhez is hozzájárul. A vállalkozások ugyanis a közlemény révén tisztában lehetnek azzal, mi az ára, ha mondjuk elhallgatnak valamit a meghirdetett termékről, vagy éppenséggel olyan vonzó tulajdonsággal ruházzák fel, amivel az nem is rendelkezik.
A bírságot több lépcsőben szabja ki a versenytanács. Először az alapösszeget határozza meg, értékelvén és pontozván a jogsértés súlyát, jellegét, hatását, a cég hozzáállását és más szempontokat. Az alapösszeg további körülményekre figyelemmel emelkedhet, a végső igazodási mérce a törvényi bírságmaximum, amely a cég, cégcsoport előző évi nettó árbevételének tíz százaléka. Az utóbbi esztendőkben, mint emlékezetes, igen komoly jogsértéseket állapított meg a versenyhatóság bizonyos gyógyszerek, egészségre ható termékek reklámozása kapcsán. Az ilyen ügyekben súlyosbító tényezőként merült fel, hogy e piac fogyasztói - egészségügyi problémáik miatt - rendszerint kiszolgáltatottak. A megismételt jogsértés ugyancsak növeli a bírság mértékét. Ezt tapasztalhatják például a hipermarketek, mobiltelefon- vagy kábeltévé-társaságok, amelyek közül nem egy visszatérő alanya a versenyfelügyeleti eljárásoknak. (KK)
