Reális bérdinamika júniusban

Júniusban 4,5 százalékkal voltak magasabbak a reálkeresetek, mint egy évvel korábban. A növekedés összhangban áll a gazdaság teherbíró képességével: alacsonyabb, mint a 2002-2003-as irreális, a külső egyensúlyt alaposan rontó dinamika, de magasabb, mint az ezt korrigáló tavalyi stagnálás közeli helyzet. A júniusi adat egyébként nagyjából jól tükrözi a teljes első fél év folyamatait, hiszen a január-júniusi időszak rendszeres bruttó kereseteinek 7,5 százalékos átlagos emelkedése is ekkora reálbér-növekedést jelent. A bruttó bérdinamika mérséklődése versenyképességi és inflációs szempontból is kedvező. Költségoldalról - a munkatermelékenység növekedését figyelve - nem okoz problémát a vállalkozásoknak, a keresleti oldalról pedig féken tartja az árak elszaladását, így a kamatcsökkentések is folytatódhatnak.

A legmagasabb kereseteket - hasonlóan a korábbi évekhez - a pénzügyi szektor kínálja, itt az átlagos bruttó bérek közelítenek a 350 ezer forinthoz, ez 70 százalékkal több, mint a második legtöbb keresettel kecsegtető ágazat. Ez egyébként a közigazgatás, a harmadik hely a fizetési rangsorban a vegyiparé. (A költségvetési szektorban a 13. havi bérek helyett osztott 0. havi juttatásokat hatását kiküszöbölve a képzeletbeli dobogó második és harmadik helyén felcserélődik a sorrend.)

Megtorpant a létszámcsökkenés az államigazgatásban. Bár az éves változást kifejező mutatók még mérséklődést jeleznek, valójában az utóbbi hónapokban már nem csökken az állomány, így továbbra is mintegy 20 ezerrel dolgoznak többen itt, mint 2000-ben. Érdekesség, hogy miközben az egészségügyben 4 százalékkal csökkent egy év alatt a létszám, addig a közigazgatásban (a több fizikai foglalkozású következtében) félszázalékos emelkedést mért a KSH. (VG)