Rövid kampány lehet Németországban
Augusztus 22-e előtt nem várható vélemény a német alkotmánybíróságtól arra vonatkozóan, hogy megtartható-e szeptember 18-án az előre hozott parlamenti választás. A hírt a karlsruhei testület egyik szóvivője közölte tegnap, két nappal azután, hogy a bírák megkezdték két képviselő panaszának tárgyalását.
Jelena Hoffmann szociáldemokrata és Werner Schulz zöldpárti parlamenti képviselő szerint Horst Köhler szövetségi elnök alkotmányellenesen rendelte el a Bundestag feloszlatását és írta ki az új választást, mivel Gerhard Schröder kancellár csalárdul, előre elrendezett módon vesztette el július elsején a bizalmi szavazást. Hoffmann és Schulz szerint előre hozott választásokat csak akkor lehet kiírni, ha a kancellár már nem számíthat a koalíció támogatására; most viszont nem ez a helyzet, így a támogatás hiányára hivatkozó felkérés a bizalmi szavazásra valójában érvénytelen. Kétségtelen, hogy Schröder nem a parlamenti erőviszonyokra hivatkozva döntött az új választások kikényszerítése mellett, hanem azért, mert a kormánykoalíció a tartományok túlnyomó többségében ellenzékbe szorult. Az is kétségtelen, hogy a berlini erőviszonyokat akarná megerősíttetni az új választásokkal, amely a felmérések nyomán kialakult elemzői vélemények szerint aligha sikerülhet neki; habár az idő mintha neki dolgozna.
A bíróság várható mostani döntését bizonyos mértékben megelőlegezi, hogy a parlamenten kívüli pártoknak nem engedélyezte a csatlakozást a Hoffmann-Schulz-javaslathoz. Ezzel együtt az augusztus 22-i határidő már csak nagyon rövid hivatalos választási kampányt tesz lehetővé, ha a bírák valóban elutasítják a panaszt.
