Spekulatív sertéshúskészletek
Sertéshúsból halmozták fel a hazai agrárpiaci szereplők a legnagyobb spekulatív készleteket a tavaly májusi uniós csatlakozás előtt - értesüléseink szerint ez áll az Európai Bizottság Magyarországnak megküldött vizsgálatai anyagában. Brüsszel sertéshúsból több mint 130 ezer tonna spekulatív árut tárt fel, de baromfi-, juh- és kecskehúsból, illetve rizsből, vajból, szőlőléből és fokhagymából is jelentősnek minősített, 0,5-26 ezer tonnás pluszkészleteket mutatott ki. Más árucikkeknél (például a sajtnál vagy a konzerveknél) pedig kisebb túllépéseket állapított meg.
Mint ismert, Brüsszel az unió 2004-es bővítése előtt több közösségi rendelettel igyekezett megakadályozni, hogy az újonnan csatlakozó országokban spekulatív "áruhegyek" képződjenek. Az ügyeskedésre az adhatott alapot, hogy egyes prognózisok néhány ágazatban belépés utáni árnövekedést vetítettek előre, ez a készletfelhalmozókat extraprofithoz juttathatta volna. A leginkább "veszélyeztetett" területnek a cukorpiac számított, mivel tavaly a korábbi magyar áraknál jóval nagyobb uniós intervenciós árszint lépett életbe. A bizottság ugyanakkor a cukornál most magyar készletspekulációt nem mutatott ki - tudtuk meg.
Értesüléseink szerint Brüszszel a közelmúltban megküldött tájékoztatókban még mintegy 95 millió eurós bírságot helyezett kilátásba a túllépések miatt, az összeg azonban a napokban 200 milliósra, vagyis 4 milliárd forintra nőtt. (Lengyelország pillanatnyilag 136 milliós, Csehország 46 milliós, Szlovákia 30 milliós, Szlovénia 5 milliós büntetésre számíthat.) A magyar álláspont szerint ugyanakkor a kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz a tavalyi határidőig 46 árutulajdonostól 114 adatbejelentés érkezett, de közülük végül egyik sem minősült kifogásolható többletkészletezésnek.
A hazai piaci szereplők nem halmoztak fel spekulatív árumennyiségeket - erősítette meg lapunknak Benedek Fülöp, az FVM közigazgatási államtitkára. Gráf József mezőgazdasági miniszter pedig az újonnan csatlakozott országok múlt pénteki agrárvezetői tanácskozásán kijelentette: Magyarország egyetlen eurót sem hajlandó fizetni, és végső esetben az Európai Bírósághoz kíván fordulni. Az FVM mindenekelőtt vitatja az uniós vizsgálati módszereket. Benedek Fülöp tájékoztatása szerint a brüsszeli készletadatok vélhetően nem egzakt, hanem származtatott információkon alapulnak, ezért nem lehetnek pontosak. Magyarország kész bemutatni saját statisztikáit, és a nézeteltérések tisztázása érdekében hajlandó tárgyalni az ügyben - szögezte le.
