Sürgősségi ellátásra 4 milliárd

Attól függ a beteg későbbi sorsa, hogy milyen ellátást kap az őt elsőként ellátó orvostól. Ezért fontos az egymásra épülő sürgősségi betegellátó rendszer kiépítése a háziorvosi ügyelettől a klinikákig - mondta lapunknak Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség előző elnöke annak kapcsán, hogy hamarosan megjelenik az Egészségügyi Minisztérium e célra kiírt, 4 milliárd forintos pályázata. Az összeg a kistérségi, illetve a központi alapellátási ügyeletek létrehozását, a kórházak sürgősségi osztályainak létesítését és kiépítését, valamint a mentőszolgálat technikai adottságainak javítását szolgálja - tájékoztatott Vojnik Mária, a szaktárca államtitkára.

Varga Ferenc szerint a kórházakra jutó 900 millió forint fontos a már korábban létesült sürgősségi osztályok bővítéséhez s az újabb fogadóhelyek létesítéséhez. Ám kétségesnek tartja, hogy a pályázat feltételeként meghatározott 20 százalék önrészt a tulajdonos önkormányzatok képesek előteremteni. Márpedig a 160 kórháznak nincs tartaléka, egy év alatt 49-ről 60-ra nőtt az eladósodott intézmények száma - tette hozzá.

A legtöbb városi kórház most úgy szervezi meg a sürgősségi betegellátást, hogy az éppen ügyeletben lévő osztályos orvos látja el a váratlanul érkező beteget. Jó lenne kialakítani azokat a sürgősségi betegfogadó helyeket, amelyek kapcsolatban lennének a háziorvosi ügyelettel, a mentőkkel és a megyei kórházak sürgősségi osztályaival. Ez utóbbiak többsége jól felszerelt, ám vannak köztük ideiglenes működési engedéllyel gyógyítók - mondta Varga Ferenc. A tisztiorvosi szolgálat akkor ad számukra véglegeset, ha 2006-ig pótolják a gyógyításhoz szükséges minimumfeltételekben meglévő hiányosságokat. Az elnök szerint a háziorvosi rendszert kellene olyan szintre emelni, hogy képesek legyenek helyben ellátni a beteget, a lakosok egészségkultúráját pedig úgy befolyásolni, hogy csak a valóban indokolt esetben vegyék igénybe a kórházi sürgősségi ellátást.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára rég várta, hogy a központi költségvetésből juttassanak pénzt az önkormányzati kórházak sürgősségi osztályainak fejlesztésére, ám azt is szükségesnek tartaná, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól kapott finanszírozás tartalmazza az ügyeletek működtetésének fedezetét. Zongor Gábor úgy fogalmazott: attól, hogy eltérő az önkormányzatok anyagi helyzete, garantálni kell az embereknek az egészségügyi alapellátáshoz való hozzáférését, amelyet a kistérségi társulások elősegíthetnek. Egy korábbi pályázat egyik feltétele éppen a kistérségi központi orvosi ügyeletek létrehozása volt.

Az Országos Alapellátási Intézet főigazgatója szerint az összevont központi ügyeletek megalakítása azért sem várathat magára, mert januártól megszűnik az orvosi készenlét tb-finanszírozása. Balogh Sándor azt tartaná szerencsésnek, ha 10-15 kistelepülés egy telephelyes ügyeleti központot létesítene, ahol a háziorvosok felváltva ügyelnének. Így betartható lenne a napi törvényes munkaidő, csupán az ügyelet napján kellene 24 órás szolgálatot adni a doktoroknak. Balog szerint a háziorvosi ügyeletek és a mentők munkájának koordinálása fontos feladat, így dönthető el, mikor elég az orvosi ellátás, s mikor kell mentőt hívni a beteghez.