Szabotálják az e-hasznosítást
A múlt szombaton lejárt határidő ellenére a tagállamok harmadában egyelőre nem léptek hatályba a leselejtezett elektronikai eszközök hasznosítására vonatkozó európai uniós rendelkezések. Augusztus 13-ára minden tagországban gondoskodni kellett volna arról, hogy az ipar megszervezze az e-hulladékok begyűjtésének és hasznosításának elindítását.
Magyarország ezúttal a jól teljesítők közé került: a brüszszeli előírások átvétele minimális késéssel történt, s az elmúlt hónapokban öt koordináló szervezet állt fel a gyűjtés és hasznosítás megszervezésére. Ezekhez a gyártó és importőr cégek közül mostanra több mint háromszázan csatlakoztak, miközben a nagyobb kereskedelmi láncok többségénél megkezdődött a leselejtezett eszközök visszavétele is.
Franciaország, Málta és Lengyelország egyelőre nem áll készen az elektronikai hulladékok hasznosítását szolgáló rendszerek felállítására. Észt-, Finn-, Görög-, Olaszország és Szlovénia is csupán az e-hulladékok hasznosításával kapcsolatos felmérések elvégzéséig jutott. Késnek a rendelkezések életbelépésével az Egyesült Királyságban is, ahol 2006 júniusára halasztották az országos hasznosítás elindítását. Mindezek láttán Brüsszel júliusban nyolc tagállammal szemben is jogsértési eljárást kezdeményezett.
Pedig bőven lenne mit tenni, ugyanis az uniós polgárok fejenként évi 17-20 kilogrammnyi elektronikai berendezést selejteznek le, s ma már a lakossági szemét négy százalékát az e-hulladékok teszik ki. Ráadásul a keletkező mennyiség évente 3-5 százalékkal nő, amely a teljes hulladékkibocsátás növekedési ütemének háromszorosa.
A leselejtezett elektronikai eszközökre vonatkozó direktívát a tagállamoknak már tavaly augusztusra át kellett volna ültetni saját jogrendjükbe, hogy a begyűjtés és hasznosítás az idén fennakadás nélkül indulhasson el. A begyűjtést segítené, hogy a kereskedések minden új elektronikai berendezés vásárlása esetén kötelesek díjmentesen viszszavenni a vevők régi készülékeit. A határidő után piacra dobott készülékeken egy áthúzott szemetesládát ábrázoló jellel is fel kell hívni a vásárlók figyelmét arra, hogy azt életciklusuk végén ne dobják a szemétgyűjtőkbe. Ezzel 2006 végére - az új tagállamok többségét kivéve - mindenhol biztosítani kellene, hogy lakosonként legalább évi négy kilogramm e-hulladékot gyűjtsenek be, és azt termékcsoporttól függően legalább 50-80 százalékban hasznosítsák.
Szigorodnak a gyártási előírások is: 2006. július 1-jétől nem hozhatók forgalomba olyan elektronikai eszközök, amelyek egyebek mellett ólmot, higanyt, kadmiumot és hat vegyértékű krómot tartalmaznak. A rendelkezések életbeléptetését hátráltathatja, hogy becslések szerint a végrehajtás költségei elérhetik az 500-900 millió eurót. Mindenesetre a gyártók dolgát megkönnyíti, hogy lehetőségük van kifejezetten erre specializálódó koordináló szervezetek felállítására, amelyekre azután rábízhatják kötelezettségeik tényleges teljesítését, ezzel jelentősen csökkentve költségeiket.
