Természeti és politikai csapás
Súlyos vádakkal illette a bolgár államfő országa szemben álló politikai csoportjait. Georgij Parvanov szerint a távozó kormány még hivatalban lévő tagjai nem tettek eleget kötelezettségeiknek, amelyekkel az elmúlt hetek áradásai által okozott károk legalább egy részét meg lehetett volna előzni. Az elnök felszólította a pártokat, hogy a katasztrófasújtotta ország, illetve az érintett lakosság érdekeit helyezzék a saját törekvéseik elé, és napokon belül alakítsanak kormányt, amely a helyreállítást tekinti a legsürgősebb feladatának. A vezető bolgár pártok az árvízkatasztrófák sorozata ellenére a legutóbbi napokig is folytatták a küzdelmet a politikai pozíciókért, miközben az ország az egyértelmű parlamenti többséget nem eredményező június 25-i parlamenti választások óta kormány nélkül van.
A Reuters értesülései szerint a két nagy párt - az államfő sürgetése nyomán - máris közvetlen tárgyalásokat kezdett. Ezek nyomán elképzelhető, hogy a korábbi kormányfő, II. Szimeon pártja egyezségre jut a júniusi választásokon győztes, kormányalakításra azonban képtelen szocialistákkal és a jobbközép BNU párttal egy nagykoalíció létrehozataláról. A pártok szemlátomást felismerték, hogy egy egészen korai, újabb választáson valamenynyien veszítenének a nacionalista és romaellenes programot követő Attak nevű párttal szemben.
Az államfői felhívást követően az ország ügyészségi szervei vizsgálatot kezdeményeztek annak megállapítására, hogy követtek-e el olyan mulasztásokat politikusok és vezető közigazgatási tisztviselők, amelyek miatt a pusztítás az egyébként elkerülhetetlennél jóval nagyobb lett. Az ügyvivő jelleggel még hivatalban lévő kabinet tagjai a vádak nyomán felszabadítottak 170 millió levát (több mint 21 milliárd forintot) a költségvetési többletből, szakértői becslések szerint azonban a közutakban és vasúthálózatban bekövetkezett károk összege önmagában ennek több mint kétszeresére rúg.
Az áradások sorozata még júniusban kezdődött, és a közel nyolcmilliós lakosságnak legalább a negyedét érintette. A többtucatnyi halotton kívül több mint tízezer ember vált hajléktalanná. A pusztítást sokfelé tovább fokozta, hogy az özönvízszerű esőzés láttán megnyitották a tározók és az öntözőrendszerek zsilipjeit, s ez az alacsonyabban fekvő, elárasztott területeken emelte a vízszintet. A víz közel 50 kilométeren elmosta a vasútvonalat. Ez főleg az ország keleti részében lévő ipari központokban okozott áruszállítási és anyagellátási problémákat. (VG)
