Történelmi mélyponton a kamat
Fél százalékpontos kamatcsökkentésével történelmi mélypontjára, 6,25 százalékra szállította irányadó kamatát a monetáris tanács. A kéthetes jegybanki betétre fizetett kamat utoljára 2003 elején, a januári spekulációt követően volt ehhez a szinthez közeli (6,5 százalék), utána viszont csaknem a duplájára emelkedett.
A szakértők ezúttal is inkább a korábbi hónapokban megszokott 25 bázispontos mérséklésre számítottak, ám a jegybank szakértőgárdája az inflációs jelentésében újra a piaci várakozásoknál alacsonyabb előrejelzéssel rukkolt elő, és ez "megágyazott" egy nagyobb vágásnak. A kedvezően alakuló árfolyamatok mellett a nemzetközi környezettel indokolta a döntést Járai Zsigmond jegybankelnök, utalva rá, hogy a hozamelvárások fokozatosan csökkennek. A tanácstagok 25 és 50 bázispontos csökkentést tettek mérlegre, a jegybankelnök szerint nagy többséggel győzött a fél százalékpontos javaslat.
A döntésben egyébként nem kapott szerepet, hogy jövőre az áfacsökkentés hatására ideiglenesen (egy évre) szokatlanul mélyre süllyed az infláció. A jegybank előrejelzése szerint 2006-ban 1,6 százalékos lehet az éves drágulás mértéke. Utána viszont már a felzárkózó magyar gazdaságban az árstabilitásnak megfelelő 3 százalékos fogyasztói árindex lesz az inflációs cél, ezt Járai és Veres János pénzügyminiszter közösen jelentették be tegnapi sajtótájékoztatójukon. Ez egyébként gyakorlatilag kismértékű szigorítást jelent, hiszen az eddig ismert cél 2006 végére szólt: ekkor az áfacsökkentés hatását leszámítva 3,5 százalékra lőtt a jegybank. Januárban viszont már 3 százalékon kell állnia a mutatónak, ezt az ellentmondást minden bizonnyal a š1 százalékpontos toleranciasáv jótékonyan elfedi majd. A sajtótájékoztatón szó esett arról is, hogy amennyiben az euróbevezetéshez ennél alacsonyabb inflációra lenne szükség, akkor felülvizsgálják a célt.
A jegybank inflációs jelentésében a korábbiaknál is roszszabb képet vázol fel a költségvetés állapotáról. Az idén a GDP 0,8, jövőre 0,5-1 százalékára rúghat a pozitív keresleti hatás, vagyis a szabály alapú előrejelzés szerint elmarad a kiigazítás. Jövőre egyébként a hiányterv teljesüléséhez a GDP 3,5 százalékának megfelelő összegű, mintegy 850 milliárd forintos kiigazításra lenne szükség a Magyar Nemzeti Bank szakemberei szerint.
Nem csupán a belső egyensúlyi viszonyokkal kapcsolatban aggódik az MNB, a külső pozícióval kapcsolatban is vannak kérdőjelek. Az utóbbi időben megfigyelt lassú egyensúlyjavulás jelentős részét az import alulbecslése okozhatja. A behozatal jelenlegi szintje ugyanis ellentmondásban áll a gazdaság többi mutatójával, amelyekhez mintegy egymilliárd euróval nagyobb behozatal passzolna. A magyarázat az EU-csatlakozás után bevezetett önbevallós rendszer tökéletlensége lehet, ez több más országban a nálunk megfigyelthez hasonló jelenségre vezetett. Amennyiben a gyanú bebizonyosodik, úgy kiderülhet, a külső egyensúly javuló trendje a kimutatottnál sokkal erőtlenebb a valóságban. Ugyanakkor egy esetleges revízió GDP-növekedésre gyakorolt hatása marginális lenne - vélik az MNB-ben. (Más forrásból származó információink szerint a Központi Statisztikai Hivatal elkezdte az importstatisztika vizsgálatát.)
