Tovább duzzadó magyar deficit
Szinte pontosan két évvel Medgyessy Péter akkori magyar kormányfő látogatását követően szeptember első felében Kínába utazik a jelenlegi magyar miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc kíséretében nemcsak kormánytagok - mint Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter -, hanem magyar üzletemberek is ellátogatnak az ázsiai országba.
Habár a kínai kapcsolatok erősítésének szándéka az elmúlt pár évben már érzékelhető volt, egyre szaporodtak a magas szintű kölcsönös látogatások, a forgalmi adatokban - magyar szempontból - nem csapódtak le az erőfeszítések. Az idén az első öt hónapban ugyanis a magyar kivitel 35 százalékkal csökkent, miközben a Kínából származó import közel megháromszorozódott. Szakértők szerint az export mérséklődésének oka, hogy a 2004. esztendő legnagyobb volumenű autómotor-szállítása szinte megszűnt az idei év elején, s hogy hasonlóképpen visszaesett a számítástechnikai adatfeldolgozók exportja. (A magyar export legnagyobb tételévé így a mobiltelefon-alkatrészek váltak.) Az idén ezzel az első öt hónapban közel 1,5 milliárd dollárnyi passzívum halmozódott fel a magyar-kínai forgalomban, ennek zöme - közel 1,3 milliárdnyi - a gépek, gépipari termékek árufőcsoportban. Azaz nem az egyik "mumusnak" tartott textil- és ruházati ipar a felelős a nagy mérleghiányért.
Tavaly május óta egyébként is megváltoztak a feltételek, hiszen Magyarország uniós tagságával át kellett venni a közösségi kereskedelempolitikai rezsimet. Ez - állítják szakértők - nem okozott fennakadást a magyar-kínai gazdasági kapcsolatokban. Ám felhívják a figyelmet arra, hogy bilaterális szinten is kezelni kell a kínai részről jelentkező közösségi kereskedelempolitikával kapcsolatos kérdéseket, mint amilyen az antidömping, a textilkereskedelem, a piacgazdasági státus.
A reláció fontosságát az is jelzi egyébként, hogy a kormány által a közelmúltban elfogadott új külgazdasági stratégia a harmadik pillér egyik vezető elemének mondja ki az ázsiai térséget, ezen belül pedig négy országot: Kína mellett Japánt, Indiát és Dél-Koreát. A Kínával fenntartott külgazdasági kapcsolatok fejlesztésének egyik hangsúlyos iránya a jelentős mértékű és folyamatosan bővülő magyar külkereskedelmi deficit lefaragásának igénye, azaz piacnyerés a magyar export számára. Az árukereskedelem bővítésére a gépipari termékek, s azon belül az it-szektor és az autóipar, illetve a gyógyszerek, vegyi anyagok kínálnak esélyeket. Emellett az agrártermékeknél képzelhető el arányában jelentősebb fejlődés - vélik a szaktárca szakértői. Mindezek mellett "lobbizik" majd mostani útján a magyar kormányküldöttség.
