Tudás alapú ellentételezés
Egyre inkább igyekeznek bevonni a futó ellentételezési programokba a magyar gazdasági kormányzat által prioritásként kezelt tudás alapú ágazatokat és tevékenységeket. Az olyan szektorokban, mint az it, az elektronika, a bio- és nanotechnológia, illetve a megújuló energiaforrásokban végrehajtott befektetéseket ugyanis emelt szorzóval ismerik el az ilyen offset típusú megállapodások elszámolása során. Az elmúlt időszakban már érezhető volt ennek hatása, hiszen például a Gripen-ellentételezési megállapodás teljesítésében egy sor ilyen projekt valósult meg, illetve indult be. Például az Ericsson magyarországi leányvállalata gyorsan bővülő - alapvetően magyar humánerőforrásra támaszkodó - szoftverfejlesztése és szolgáltatásexportja mellett jelentős támogatást nyújt a hazai felsőoktatási intézmények számára. De említhető az AstraZeneca is: a cég Magyarországon működteti regionális gyógyszerkutatási, -fejlesztési és klinikai kísérleti központját.
A 2001 végén aláírt Gripen-ellentételezési megállapodás végrehajtása az előírtnál gyorsabban halad előre - derül ki a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium összesítéséből. Az aláírás óta eltelt négy évben a program jelenleg érvényes 14 éves futamidejéhez mérve az időarányosnál jóval magasabb, 58 százalékos a végrehajtás szintjét jelző mutató, ezen belül a befektetési kötelezettségek teljesítési ütemének mutatója hatvan százalék fölé került. A 2003-ban módosított ellentételezés jelenleg hatályos új összege 191 miliárd forint, a program futamideje pedig a korábbi 12 helyett 14 év. A GKM irányítása mellett működő ellentételezési tárcaközi bizottság által már jóváírt teljesítési adatok azt mutatják, hogy a Gripen International és partnervállalatai az idén július 15-ig öszszesen 110 milliárdot meghaladó teljesítést realizáltak. (NVZs)
