Újabb fejezetek az orosz korrupció történetéből
Történik ez annak ellenére, hogy Vlagyimir Putyin 2000-ben éppen a korrupció elleni küzdelem jelszavával vette át a hatalmat Borisz Jelcintől. Ennek csak annyi eredménye lett, hogy 2003 novemberében az államfő rendeletet írt alá a korrupcióellenes harc tanácsának létrehozásáról. A miniszterelnök vezetésével ülésező grémium - amelynek tagja a törvényhozás két kamarája és a legfelső bíróságok képviselői - azóta állítólag egyszer ült össze.
Nem tudni, mire jutottak. Tény, hogy a 35 ezer, szövetségi szinten döntéshozói munkakört betöltő hivatalnok fizetését néhány év alatt ötszörösére emelték. Ma már havi 500 dollár az átlagkereset - csakhogy ez nevetségesen kis összeg a kialakult megvesztetési tarifákhoz képest. Kivált Moszkvában, a világ második legdrágább városában, ahol egy jobb étteremben akár egyetlen ebédért is elkérhetnek ennyit.
A felmérésből kitűnően a csinovnyikok egyre arcátlanabbak. Az Indem adatai szerint egy komolyabb ügy elintézéséért átlagosan 135 800 dollárt kérnek, és ez a 2001-es megvesztegetési átlag tizenháromszorosa. Az üzletemberek éves büdzséjét 243 750 dollárral terheli a korrupcióra fordított pénz, amelyet a német és az angolszász szaksajtóban egyre gyakrabban a szó orosz megfelelőjével vzjatkinak neveznek.
Ez az összeg az elmúlt évben az esetek 11,8 százalékában rendőri és más fegyveres testületek tagjaihoz került. Nagyobbrészt a különböző licencek kiadása, pénzügyi tranzakciók, illetve adóellenőrzések során cserélt gazdát. Vagyis a vzjatki túlnyomó többsége az orosz felső tízezerhez, egymillió emberhez kerül. Az alsóbb néprétegek sem maradnak ki az össznépi játszmából: a megkérdezettek 53 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen ad baksist. Alapvetően három szférában: az egészségügyi ellátásban, a felsőoktatási intézményekbe történő bejutásnál és a katonai szolgálat alóli felmentésnél. Az Indem erre is kiterjedt felmérése szerint az orvosok 2004-ben mintegy 401 millió dollár csúszópénzt kaptak, amely a 2001-ben regisztrált 602 millióhoz képest számottevő csökkenést mutat. Nem azért, mert Oroszország polgárai most egészségesebbek lennének, hanem mert a többi posztszovjet államhoz hasonlóan itt is sokkal ritkábban fordulnak orvoshoz, mint akár három évvel ezelőtt.
A felsőfokú tanintézetekben eltérő a baksis mértéke. Egy jobb moszkvai egyetemre (ez az Izvesztyija adata) 25 ezer dollárért lehet bejutni. Az Indem-vizsgálat összesítése szerint ez évente 583,4 millió dollár bevételt jelent a tanároknak. Érdekes, hogy az alsó- és középfokú iskolákban a baksis éves összege csak 92,4 millió dollár - talán, mert Oroszországban évtizedek óta működnek többnyire angol tanítási nyelvű iskolák, amelyek jogi helyzetét az 1980-as évek legvégén rendezték. Itt tehát valamelyest már működik a kereslet-kínálat önszabályozó mechanizmusa.
A sorkatonai szolgálat alóli felmentés az orosz hadseregben uralkodó borzalmas állapotok - az idősebb katonák szadizmusa, az éhezés, a járványok - és a cse-csenföldi háború miatt mindennapos. Évi átlagban az oroszországi szülők 353,6 millió dollárt (esetenként 1000 dollárt) fizetnek azért, hogy fiaik alkalmatlannak bizonyuljanak a sorozásnál.
Számos oroszországi bíróságon az ítéleteknek is szabott áruk van. Évente 209,5 millió dollárnak megfelelő összeget kaphatnak a bírák, akik a tanárokhoz hasonlóan alacsony fizetésüket egészítik ki ezzel a pénzzel. Az idők változását jelzi viszont, hogy már a jobb munkahely megszerzéséért is vzjatki dukál, átlag 500 dollárnak megfelelő összeg. A hatalmas országban évente 143,4 millió dollárt fordítanak erre.
Választ kellene kapni arra, miért növekszik ilyen rohamosan a korrupció Oroszországban. Hiszen a szovjet korszak bonyolult elosztási rendszerei már nem léteznek: elméletileg mindenhez szabadon hozzá lehet jutni. Nem a hiánygazdaság reflexei működnek, hanem a Putyin környezetében is tapasztalható csinovnyikmohóság. Az Indem vezetője, Georgij Szatarov a Süddeutsche Zeitungnak adott nyilatkozatában azt mondta: az a baj, hogy Putyin Oroszországában szabaddá vált az út a hivatalnoki önkény előtt.
Ebben van igazság - de csak a fele, ha tudjuk, hogy Szatarov a "Család", vagyis a Jelcin-kör oszlopos tagjából lett "független" közvélemény-kutató. Márpedig a Jelcin-kör tagjaival Putyin csapata most szabályos háborúba kezdett: ennek jele volt a tavaly februárban - három héttel az elnök újraválasztása előtt! - menesztett Mihail Kaszjanov ellen most kirobbantott "dácsa"-ügy, illetve a szintén e körhöz tartozó Rusajlo volt belügyminiszter elleni hajsza, amelyet a Kaszjanov-ügyhöz hasonlóan egy állami dumaképviselő újságíró indított el (bevallottan személyes bosszúvágytól vezérelve), és amelyhez készségesen csatlakoztak a "független" rendőri és ügyészi szervek.
Szatarov nem egészen objektív az ugrásszerűen megnőtt vzjatki megítélésében. A Transparency International reakciójában több az igazságmag. A szervezet egyik vezetője szerint Putyin a Hodorkovszkij-üggyel megindította a szelektív leszámolások sorát, és az emberek védekeznek: sokan óriási összegekkel próbálják meg elkerülni az adóhatóság, a rendőrség, az ügyészség önkényét.
