13. havi bér: Mégsem kell fizetni a kormánynak?

Az Alkotmánybíróság (Ab) határozatából nem következik, hogy a kormánynak ki kellene fizetni az elmaradt 13. havi járandóságát a közszféra dolgozóinak - fogalmazott lapunknak Kolláth György alkotmányjogász. Az Ab elismerte a jogalkotók nagyfokú szabadságát, csak a szabályzók egy részét ítélte diszkriminatívnak. A testület hétfői döntésében alkotmányellenesnek nyilvánított a 13. havi fizetésre vonatkozó egyes rendelkezéseket, ezért azokat megsemmisítette.

A pluszjuttatás járt volna azoknak is, akik 2004-ben megváltak állásuktól, vagy az idén január elsején fizetés nélküli szabadságon, gyesen voltak. A nyugdíjba vonulók, mintegy húszezren, szintén nem kapták meg a járandóságukat, hangsúlyozta Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke. Az ő "kárpótlásuk" 3-4 milliárdba kerülhet a büdzsének. A "malőrt" többek között ott követte el a jogalkotás, hogy a szabályozás módosításával egyidejűleg szükség lett volna egy átmeneti rendelkezésre azon munkavállalók tekintetében, akiknek közalkalmazotti, közszolgálati, szolgálati jogviszonya, illetve munkaviszonya 2004-ben szűnt meg.

Úgy tudjuk, az igazságügyi és a munkaügyi tárca is jelezte annak idején, hogy jogellenes a közszféra 13. havi fizetés körüli megszorítása. A parlament még 2003 végén, a kétéves költségvetés 2002. évi zárszámadásáról szóló törvényben módosította a feltételeket, amelynek nyomán a 13. havi juttatás "átalakult" 0. havi pluszilletménnyé a közszférában dolgozók esetében.

A költségvetésnek néhány milliárd forintot jelent az Alkotmánybíróság határozata - mondta a Világgazdaságnak Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium kabinet- és sajtófőnöke. A határozat értelmében a közszférában ki kell fizetni a járandóságát azoknak, akik jogviszonyuk 2004-es megszűnte miatt nem kaptak plusz egyhavi illetményt az idén januárban. A SZEF elnöke lapunknak egyébként azt jelezte: tárgyalni kívánnak a tavaly elmaradt 13. havi bérek kifizetéséről is. (BR-KI)