A foglalkoztatás mellett a munkanélküliség is nőtt
A nyári hónapokban újra sokéves csúcsára, 7,2 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta. Ahogy már megírtuk, a ráta emelkedése a magyar sajátosságok miatt szinte semmit nem mutat a munkaerő-piaci folyamatokból. Általában a konjunktúrafolyamatok jelzésére lenne alkalmas a mutató, ám jelenleg a növekedés egybeesik a foglalkoztatottság lassú emelkedésével. Így a munkapiaci aktivitás sajátos emelkedését figyelhetjük meg, ahol az elmúlt egy évben a bővülés 80 százalékban a munkanélküliség emelkedésén, 20 százalékban a foglalkoztatottság növekedésén keresztül valósult meg. Az arány az utóbbi hónapokban javult. A jelenség mögött az áll, hogy több adminisztratív lépés is bővítette a munkaerőpiacon jelen lévők számát. Egyrészt a sorkatonaság eltörlése több belépőt, a nyugdíjkorhatár megemelése pedig kevesebb kilépőt jelent. Ez pedig azt eredményezi, hogy a fiatalok nehezebben találnak állást, hiába növekszik kissé a munkaerő-piaci kereslet. Jól jelzi a helyzetet, hogy elsősorban a fiatalok körében emelkedett az állástalanság.
Kérdés, hogy ezt a statisztikai hatást az utóbbi hónapok enyhe élénkülése mennyire képes ellensúlyozni. Mindenesetre az idén nyáron már 70 ezerrel többen voltak a munkaerőpiacon, mint egy évvel korábban, s ennek felszívásához a jelenleginél biztosan élénkebb keresletnövekedésre van szükség.
Ami inkább kedvezőtlen jelenség, hogy a fenti adminisztrációs lépések hatásait leszámítva a magyar gazdaság - európai összehasonlításban kirívóan gyenge - aktivitási rátája semmit nem változott az elmúlt években.
