Az EU uralja a magyar büdzsét
Nagy feltűnést keltett, hogy miközben a jövő évi költségvetésben a legtöbb fejezetnél csökken, az EU-integrációnál 63 milliárdról 152,1 milliárd forintra nő a támogatási előirányzat (VG, 2005. szeptember 9., 3. oldal). Ez azt jelenti - magyarázta a változást Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) elnöke -, hogy felfutó fázisba kerül Magyarország a közösségi források felhasználásában, a projektek megvalósításában.
A Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter felügyelete alá tartozó fejezet a strukturális és kohéziós pénzek, továbbá az egyéb nemzetközi támogatási programok igénybevételéhez szükséges hazai hozzájárulást, a nagyprojekt-előkészítés kiadásait, valamint a Nemzeti Fejlesztési Hivatal költségvetését tartalmazza.
A 2006-os előirányzat ugrásszerű növekedésének fő oka, hogy jövőre két és félszeresére nő a Magyarország rendelkezésére álló uniós forrás, és tempósabbá válik a felhasználása is. Közvetlenül a tavalyi csatlakozás után még csak marginális tétele volt a költségvetésnek ez a fejezet. Akkor több mint 49 milliárd forint ment társfinanszírozásra - tudtuk meg a Pénzügyminisztériumtól.
Az idén augusztus végéig a felhasznált uniós források meghaladták a 70 milliárd forintot, de ez a szám az év végéig több mint a duplájára növekedhet - bizakodik a tárca. Jövőre a trend még radikálisabb lehet: a fejezeti előirányzat 152,1 milliárd forint. A Pénzügyminisztérium ugyanakkor lapunk tudtára adta, hogy 2006-ban - az idei évhez hasonlóan - költségvetési oldalról semmilyen akadálya nem lesz a közösségi források felhasználásának, a társfinanszírozást a vártnál nagyobb felhasználás esetén is biztosítják.
A kormány tehát elsőbbséget biztosít az uniós pénzek behozatalának, ezért a 2006-os jelenség nem ígérkezik egyedinek. Az NFH szerint hasonló trend érvényesül majd 2007-2010-ben. Mindez alapvetően átalakítja a hazai költségvetés belső szerkezetét, mert - bármennyire paradoxonnak tűnik - ahogy nő a hazai támogatás, annak arányában nőnek a költségvetés bevételei a kifizetéssel, jósolja a hivatal elnöke.
Ez pedig segítheti az eurózóna-csatlakozás maastrichti kritériumainak teljesítését. Szaló Péter elmondta, hogy a magyar államháztartás egyensúlyi helyzetéről és arról, hogy miként harmonizálnak ezzel a 2007- 2013-as jelentős uniós forrás felhasználásának követelményei, a közeljövőben két alkalommal - szeptember 28-án és októberben - tárgyalnak az EU illetékeseivel.
A költségvetés középpontjába a fejlesztés került - hangsúlyozta lapunknak nyilatkozva az EU-integrációs fejezet gazdája, Baráth Etele miniszter. Szerinte a sokkal több támogatás - 2006-ban európai uniós és hazai együttesen több mint 400 milliárd forintot tesz ki - azt is előrevetíti, hogy az eddig támogatott 10 729 projekt közül akár 40-50 százalék is megvalósulhat a jövő év végéig.
