Brüsszeli ajánlat Pekingnek
Akár már holnap tárgyalóasztalhoz ülhet az EU kereskedelmi biztosa és a kínai kereskedelmi miniszter, hogy megállapodjanak a kínai ruházati termékek uniós kvótáját érintő javaslatról. Ennek előfeltétele, hogy a biztosok kollégiuma, majd az EU 133-as, kereskedelempolitikával foglalkozó bizottsága áldását adja Peter Mandelson javaslatára, amelynek értelmében 140 millió darabbal megemelnék az EU-országokba az idén beengedhető kínai ruházati kvótát a júniusi sanghaji megállapodáshoz képest. A cél, hogy a két fél szeptember 5-ig állapodjon meg az ügyben, ellenkező esetben az az akkorra tervezett pekingi EU-kínai csúcsértekezletet terhelné meg.
A megállapodásra reményt lát a Magyar Köztársaság nemzetközi kereskedelmi képviselője. Major István a Világgazdaságnak elmondta, hogy a tagországok gyakorlatiasan állnak a kérdéshez, tisztában vannak azzal, megoldást kell találni. Majdnem mindenki úgy látja: nem lenne célszerű kiterjedt kereskedelmi konfliktust gerjeszteni ezzel az üggyel.
Kényes az ügy a kezdetektől fogva, hiszen két különböző érdeket kellett érvényesíteni: egyrészt az uniós termelők védelmét, másrészt a fogyasztók jogát kellett biztosítani. Az EU-n belül három eltérő álláspont érvényesült: egyesek (így a franciák, az olaszok, a portugálok, a spanyolok, a lengyelek, a litvánok, a csehek és a szlovákok) erőteljesen a kvóták mellett érveltek; mások (mint a dánok, az angolok, a svédek s kisebb mértékben, de a finnek és a németek is) liberális álláspontot képviseltek. Magyarország a kezdetektől fogva "középutas" volt (a többi közt az osztrákokkal együtt). Az európai szolidaritásra tekintettel elengedhetetlennek tartott valamilyen megoldást, ám nem az EU által egyoldalúan bevezetett kvótákkal, hanem a Pekinggel tárgyalásos úton kialakított kompromisszummal látta feloldhatónak a problémát.
Major ezt az álláspontot konkrét magyar tapasztalatokkal indokolta. Hazánk uniós csatlakozásáig ugyanis nagyszámú bilaterális kvótát tartottunk fenn a kínai importra, annak minden, most is kritikus termékcsoportjára, de e kvótavédelem ellenére a magyar konfekcióipar visszafejlődött. Nincsenek tehát illúzióink a kvótarendszer iparágmegmentő hatásairól, szögezte le. Most is érintett egyébként Magyarország: mintegy negyedmillió pulóver, valamint félmillió férfinadrág "ragadt be" s vár vámkezelésre.
Az adott körülmények között a sanghaji megállapodás még a legjobb megoldás, hiszen három évre minden érintettnek - a kereskedőknek, importőröknek, exportőröknek, gyártóknak, felhasználóknak, fogyasztóknak - kiszámítható körülményeket fektetett le. A legfontosabb ezt fenntartani, az pedig másodlagos, hogy milyen technikával számolják el azokat a szállítmányokat, amelyek már az unió területén vannak, ám még nem vámolhatták el őket a kvóták kimerülése miatt - mutatott rá Major István.
