Busht is támadják Katrina miatt
Jan Egelund szerint az emberi veszteségeket tekintve természetesen a decemberi cunami még sokkal borzalmasabb volt, mint a Louisiana, Mississippi, Alabama és Florida államban az elmúlt napokban tomboló forgószél (akkor több mint kétszázezren haltak meg, most "csak" néhány ezer főre tehető az elhunytak száma). Az anyagi károkat illetően azonban a becslések most 25 milliárd dollár körül szóródnak, míg a decemberi katasztrófa 9-10 milliárd dollárnyi pusztítást okozott.
A több méter víz alatt álló New Orleans városába az amerikai hadsereg 30 ezer katonát vezényelt, akik egyelőre a túlélők kimentésével vannak elfoglalva, ezért az áldozatoknak még a hozzávetőleges száma sem ismert. A szövetségi hatóságok fellépését azonban máris kritizálják: egy demokrata szenátor szerint már hétfőn soktonnányi élelmiszerrel és mentőfelszereléssel kellett volna a körzetben lenniük a hadsereg alakulatainak. Bill Clinton exelnök egyik korábbi tanácsadója pedig arra emlékeztetett, hogy a szövetségi katasztrófavédelmi hivatal egy 2001 eleji tanulmányában az USA-t fenyegető három legnagyobb veszély egyikeként jelölte meg egy hurrikán New Orleans fölé sodródását, ám az iraki háború szükségletei miatt 2003-ban gyakorlatilag leállították a gátak megerősítését. Egyre többen feszegetik a Bush-adminisztráció felelősségét a globális felmelegedés elleni küzdelem erőtlenségében is, amely hozzájárulhatott a Katrina kialakulásához.
A természeti csapás gazdasági hatása is egyre jelentősebbnek tűnik. Olajpiaci elemzők már 100 dolláros hordónkénti olajár lehetőségéről beszélnek a tegnapi 68,80 dollárral szemben, ha a következő hetekben bármilyen komolyabb probléma alakul ki valamelyik nagy olajtermelő országban. Egyes szakértők globális energiaválság lehetőségét sem zárják ki. A harmadik negyedéves amerikai GDP várhatóan néhány tized százalékponttal kisebb lesz (pedig a csapás előtt éppen felgyorsulóban volt a fogyasztás egy tegnapi adat szerint), később viszont a helyreállítás gyorsíthatja a növekedést.
