Eggyel jobb helyezés
Magyarország egy hellyel előrelépett a Euromoney országkockázati listáján, s ezzel jelenleg a 37. a 185 országot besoroló rangsorban. A régióbeli versenytársak közül Csehország előzi meg hazánkat, de a különbség szűkült a legutolsó, márciusban készített rangsorhoz képest. Jelenleg ugyanis közvetlenül Csehország után jön a sorban Magyarország. Komolyabb átrendeződés nem volt a rangsorban, bár nagy ugrás igen, Szerbia és Montenegró ugyanis 62 helyet ugrott előre az elmúlt fél év alatt (ebben vélhetően annak is szerepe volt, hogy törvénymódosításokkal biztonságosabbá tették a befektetéseket, s általában kedvező irányt vett többek között a privatizáció is.)
Ami az elmúlt hónapok tendenciáit, illetve az elkövetkező időszak várható trendjeit illeti, a Euromoney által idézett szakértők szerint általánosságban némileg nőttek a kockázatok a fél évvel ezelőttihez képest, miközben azonban a legrangosabb hitelminősítő intézetek inkább javítottak az egyes országok besorolásán. A következő időszakban több megkérdezett szakértő arra számít, hogy valamelyest romolhat a helyzet. Például azért - ahogy egyikük rámutat -, mert a világkereskedelem a lassulás jeleit mutatja, amelynek hatása az egész világgazdaságra, de különösen Kínára kiterjedhet. Az ázsiai ország ma már szinte meghatározza a világgazdaság alakulását - hívja fel a figyelmet egy másik idézett szakértő, aki szerint az amúgy is túlfűtött kínai gazdaságnak mindenképpen a fenntartható növekedés irányában kell lassulnia. Ám szó sincs arról, hogy valamiféle veszély fenyegetne a kínai gazdaság részéről.
Vannak más kockázati tényezők is, köztük Törökország és Brazília; az előbbi esetében a növekedés jelentős lassulását és a líra leértékelését prognosztizálják, az utóbbinál pedig a túlzó - ám még fenntartható - adósságterhet említik az első helyen. Az uniós országok közül Olasz- és Görögországot emelik ki, emlékeztetve azok leminősítésére (előbbit az exportszektor, az utóbbit a lassulás és a vállalati fizetőképességet érintő problémák miatt). Általában véve pedig az is gond, hogy egyre szélesebb a szakadék néhány euróövezetbeli, illetve észak-amerikai vállalat működési környezete között. (VG)
