Egységesülő személyi igazolvány
Konkrét eszközökben, akciókban szeretné megtestesíteni a soros brit EU-elnökség az elmúlt évek során felvázolt különböző bel- és igazságügyi törekvéseket. Ennek előkészítésére szánja a Newcastle-ban ma kezdődő kétnapos informális EU-miniszteri találkozót is. "London színrelépésével - úgy tűnik - beköszöntött a pragmatikus megközelítések időszaka" - jegyezte meg az egyik tagország diplomatája.
Az elmúlt években számos nagy ívű stratégia és munkaterv készült. Az ismétlődő terrorakciók azonban - brit megítélés szerint - halaszthatatlanná tették, hogy átrostálják a sok elképzelést és a terrorizmus - valamint a szervezett bűnözés - elleni harc szempontjából beazonosítsák a gyakorlatban jól és lehetőleg mihamarabb hasznosítható elemeket (ahol kell, ott kiegészítve őket további ötletekkel).
Ennek megfelelően Newcastle-ban kiemelt figyelmet szentelnek majd a határon átnyúló gyakorlati együttműködés lehetséges területeinek. Elsőként is az információcserének, a szorosabb kapcsolattartásnak és tapasztalatátadásnak. De terítéken vannak olyan konkrét brit felvetések is, mint például, hogy vezessenek be azonos biztonsági jegyeket a személyi igazolványokon - ez azért is érdekes, mert Nagy-Britanniában jelenleg egyáltalán nincs személyi -, vagy hogy fokozzák a rendőrségek közötti gyakorlati kapcsolatot, az információk gyorsabb cseréjét. (Az utóbbira példa lehet, amikor az egyik tagállam rendőrsége arról kér megerősítést másik tagállambeli partnerétől - az illető kilétének felfedése nélkül -, vajon náluk szerepel-e a nyilvántartásban egy adott ujjlenyomat. Ha igen, beindulhat a formális, igazságügyi csatornákon keresztül történő megkérés. Ha nem, megspóroltak egy időigényes fölösleges kerülőt.) London előrelépést szeretne abban is, hogy közelítsék az adott bűnelkövetésért egyes tagországokban kiszabott büntetések mértékét - ne lehessen az "elnéző országokban" megbújni -, illetve hogy erősítsék a párbeszédet és a - segítségnyújtásban is megtestesülő - együttműködést a potenciális "terroristaforrásnak" tekinthető harmadik országokkal.
Fokozni akarják az Europol tevékenységének a gyakorlati hasznát is, konkrétabb információk forgatását várva a hágai szervezettől. Brit vélemény szerint hasznos lehet például, ha egy-egy Europol-jelentés arra is rá tud mutatni, vajon adott bűnelkövetések miért lehetnek jellemzőek egyes országokban (hol van olyan joghézag, ami könnyebben módot ad erre)?
Kiemelt figyelmet akar a brit elnökség szentelni toloncegyezmények megkötésének olyan kulcsországokkal, mint Ukrajna vagy Oroszország. London egyértelműen azt az álláspontot támogatja, hogy az EU csak akkor egyezzen bele vízumkönnyítésbe ezen államok relációjában, ha ők viszont készek nem csupán saját állampolgáraik visszavételére, hanem a területükön áthaladt harmadik országbeliekére is. Részben ehhez kapcsolódó problémakör az EU területén illegálisan tartózkodó nem EU-polgárok "visszajuttatásának" a gyakorlati végrehajtása. (Ilyenkor tehát olyan emberekről van szó, akik illegálisan hatoltak valamely tagállam területére, netán legálisan érkeztek, de az erre kapott jogcím már hatályát vesztette, esetleg a tartózkodási kérelemre megszületett a végső elutasító válasz.)
Charles Clarke brit belügyminiszter egyébként éppen ezekkel összhangban kérte arra tegnap Strasbourgban az Európai Parlament képviselőit, hogy tegyék félre a személyi szabadságjogok védelmével kapcsolatos aggályaikat, amikor a terrorizmus elleni küzdelemről van szó.
