Elégedetlenek a munkaadók
Nem enged a húszmillióból a kormány - várhatóan ekkorára emeli ugyanis januártól a feketefoglalkoztatók munkaügyi bírságának maximumát. Ezt az összeget azonban a munkaadói oldal elfogadhatatlannak ítélte tegnap az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésén. Bár a kormány a korábbi munkaadói kérésnek megfelelően differenciálta a szankciók mértékét, Dávid Ferenc szóvivő, az Áfeosz főtitkára szerint a jelenlegihez képest jóval komolyabb mértékű szankció sérti a vállalkozások érdekeit. Herczog László, a munkaügyi tárca államtitkára így fogalmazott: a legmagasabb bírság "csak" az ismételt jogsértőkre vonatkozik, sőt az ellenőrzések során a felügyelők azt is mérlegelik, hogy egy vagy több munkavállalót érint-e a cég mulasztása.
A kormányoldal elképzelése szerint ha a vizsgált vállalkozást egyetlen munkaügyi szabálytalanságon érik a felügyelők, és ez mindössze egy dolgozót érint, akkor harmincezertől hárommillió forintig terjed a szankcionálás. Ám ha több vétséget is elkövet a cég, amely több dolgozót érint, akkor már nyolcmillió lehet a büntetés plafonja. A munkaügyi ellenőrzésekről szóló törvényhez hasonlóan a munka törvénykönyvének módosító javaslatai is népszerűtlenek voltak a munkaadók előtt. Rolek Ferenc az MGYOSZ képviseletében leginkább azt kifogásolta, hogy a korábbi megegyezéssel ellentétben olyan módosításokat is tartalmaz a törvénytervezet, amelyben nincs konszenzus. Többek között nem értettek egyet a munkaköri leírás kötelezővé tételével, kifogásolták, hogy még a munkaerő-kölcsönzés intézményén belül is növelni akarja a kormány az adminisztrációs terheket, illetve a teljesítménybérezés új szabályozását kollektív teljesítmény-visszatartó hatásúnak ítélték. Rolek Ferenc elismerte, komoly visszaéléseket követnek el a cégek a munkaerő-kölcsönzés során, ám véleménye szerint mindezt a kölcsönbeadók gyakoribb és szigorúbb munkaügyi ellenőrzése szüntetheti csak meg. Lapunknak így fogalmazott: a kölcsönzés jelenlegi szabályozása megfelelő, ha egy szabályzó alkalmazásával problémák vannak, akkor nem újakat kell alkotni, hanem a régieket kell betartatni. Csizmár Gábor munkaügyi miniszter arra hívta fel a felek figyelmét, hogy konszenzus hiányában a kormány egyik témában sem fél akár egyoldalúan a parlament elé terjeszteni elképzeléseit. (KI)
