Ellenőrzik az élelmiszereket
Tavaly októberben kezdte meg működését az önellenőrző élelmiszer-biztonsági központ Szentesen. Az akkreditálás folyamatban van, s várhatóan 2006 májusától - Magyarországon elsőként - a Csongrád megyében előállított agrár-élelmiszeripari termékek a biztonságosan fogyasztható jelzéssel kerülnek a hazai és az európai piacokra. A megye önkormányzatai és gazdasági szereplői az utóbbi évek nagy élelmiszerbotrányai miatt döntöttek úgy, hogy előzetesen ellenőrzött termékekkel jelennek meg a piacon.
Ellenőrzött élelmiszereket kedvezőbb áron és könnyebben el lehet adni Európában és szerte a világon - mondja Frank László, a technológiai központ vezetésével és a rendszer kiépítésével megbízott Dabic Kht. ügyvezetője. Az EU tagországaiban működő élelmiszer-biztonsági ellenőrzések Magyarországon még nem épültek ki, mert rendkívül költségesek, s így ezt az ágazat önerőből nem tudja megoldani. A dél-alföldi élelmiszer-biztonsági rendszer 2006-ra készül el. A laboratórium és az ellenőrző folyamatok akkreditációját Brüsszel a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően egy év alatt fejezi be. A dél-alföldi élelmiszerek 2006 májusától ellenőrzött termékjelzést kapnak.
A kezdeményező a Csongrád megyei önkormányzat volt, amely az elnyert pályázati pénzek mellett közel 800 millió forintot fordított a beruházás megvalósítására. A közgyűlés a Szentesi Innovációs és Minőségvizsgáló Központ működtetését saját többségi tulajdonú társaságára bízta, a Dél-alföldi Bio Innovációs Centrum közhasznú társaságra. A közhasznú társasághoz tagként csatlakoztak a régió nagy mezőgazdasági termelő és élelmiszer-előállító társaságai: a Hungerit Rt., az Árpád Agrár Rt., a Hód-Mezőgazda Rt., a Pankotai Agrár Rt. és a KITE Rt. A cégek integrálják a térség kis- és közepes gazdaságait, vásárolják fel termékeiket. A kht. tervei között szerepel a dél-alföldi rendszerhez hasonló élelmiszer-biztonsági központok beindítása az ország más területein is. A közhasznú társaság az élelmiszer-biztonsági mellett agrártechnológiai centrumot is kiépít, ahol a térség termelői az elméleti oktatás mellett a gyakorlatban is megismerhetik a legmodernebb technológiákat. A szervezet elkezdi további kis- és középbirtokok integrálását is.
A rendszer konkrét laboratóriumi vizsgálatokkal követi nyomon a termék-előállítás minden fázisát - a szántóföldtől egészen a fogyasztóig. Az önellenőrzés mellett termelt árut sikeresen és drágábban lehet értékesíteni a hazai és külföldi piacokon. Az élelmiszer-biztonság kérdése Csongrád megyében az uniós csatlakozás kapcsán került a figyelem középpontjába. Az EU-országokban igen komoly problémát okozott többek között a kergemarhakór, a BSE- és a dioxinbotrány. A gondokat azért sikerült gyorsan és hatékonyan kezelni, mert a fejlett országokban párhuzamos élelmiszer-biztonsági kontrollok működnek, a termék-előállítás folyamatának minden szakasza visszakereshető. Az aflatoxinos magyar fűszerpaprikaügy is felhívta a figyelmet az élelmiszergyártók különösen nagy felelősségére.
A hazai biztonsági rendszer teljes kiépítése révén Magyarországon is sikeresebben megelőzhetők az egészségkárosító jelenségek, amelyek tetemes anyagi kárral is járnak, hiszen teljesen tönkretehetnek egy-egy nemzeti terméket itthon és külföldön egyaránt. A fűszerpaprikaügy problémája éppen az volt, hogy a termék-előállítás folyamatában történt beavatkozás. Importból származó keverékkel dúsította a gyártó a hazai alapanyagot, s miután a hatósági ellenőrzés nálunk egyelőre a végtermékre koncentrál, a felhasználók csak utólagosan kaptak jelzést arról, hogy fogyasztásra alkalmatlan paprikát vásároltak.
