Nehéz helyzetbe hozza a pénzügyi kormányzatot és további kérdéseket vet fel az Eurostat véleménye az államháztartási egyenleg számítása kapcsán. Pénteken Joaquín Almunia közölte az unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak a véleményét, miszerint az autópálya-építés költségvetési körön kívülre történő kiszervezése nyomán befolyó bevételeket nem lehet elszámolni egyenlegjavító tételként az uniós módszertan szerint készülő kimutatásban. Ezzel az Európai Bizottság gazdasági és monetáris politikáért felelős tagja megerősítette a Világgazdaság korábbi információit, és hozzátette: az idei hiánycél nem lesz tartható. Ezt elismerve - a sztrádabevételt csupán technikai elszámolási tételnek nevező - Veres János pénzügyminiszter úgy fogalmazott: a 2005. évi deficit az eddigi cél és az autópálya-tétel összege lesz. Lapunk számításai szerint a mérték legkevesebb a GDP 0,8, maximum 1,3 százaléka, vagyis a hiány legjobb esetben 4,7 helyett 5,5 százalék lesz, de elérheti a 6 százalékot is. Veres szerint még korai lenne bármilyen kiigazító intézkedést kilátásba helyezni ez évre vonatkozóan.

A mentsvárnak tűnő megoldás, a Budapest Airport Rt. privatizációjából befolyó bevétel egy jelentős részének (százmilliárdos nagyságrendű összegnek) koncessziós bevételként történő elszámolása azonban meghiúsulni látszik - értesült több forrásból lapunk. Márpedig így az eladásból származó összeg nem javíthatja a költségvetés egyenlegét.

Az Eurostat véleményének ismeretében immár semmi nem indokolná, hogy vállalati kötvénykibocsátásból finanszírozzák az autópálya-kiszervezésekhez szükséges legalább 178, maximum 300 milliárd forintnyi forrást. A PM ezzel kapcsolatban úgy tájékoztatta lapunkat, az egész autópályaügyet minden vonatkozásában áttekintik. A finanszírozás kérdése lapunk meglátása szerint igencsak egyértelmű: a vállalati kötvénykibocsátás immár a költségvetés pozíciójának szépítésével sem indokolható, viszont (értékpapír-piaci szakértők becslése szerint) több évtizeden keresztül évente akár 5-10 milliárd forintnyi, teljesen felesleges költségvetési kiadást jelentene az állami hitelfelvétellel szemben.

Eközben tovább folytatódik a 2004-es költségvetési hiány szappanoperája is. Ismert, az eredetileg a GDP 4,6 százalékára várt deficit helyett az Eurostatnak nemrég már 6,1 százalékos számot jelentettünk. Több helyről származó információink szerint az unió statisztikai hivatalával történő egyeztetések során immár 6,5-7 százalékos tartományban mozog a mutató.

Meg kell mondani az embereknek az igazságot - hangsúlyozta a deficitszámokra utalva Joaquín Almunia a sajtótájékoztató utáni zártkörű háttérbeszélgetésen, aláhúzva, hogy soha nem sül ki semmi jó abból, ha egy kormány megpróbálja a valóságostól eltérőnek beállítani a költségvetés helyzetét. Utalt Olasz-, Görög- és Spanyolország esetére, ahol az elmúlt egy évben súlyos kétségek merültek fel a statisztikai adatok minőségét és megbízhatóságát illetően. A biztos szerint Magyarországra is jellemzőek a bizonytalan minőségű adatok.

A túlzott deficit miatt Magyarország ellen indított eljárás mindenképpen folytatódik, de nem mindegy, hogy miként. Ha a pénzügyminiszteri tanács októberi ülésén úgy találja, hogy a hiány csökkentését célzó magyar kormányzati intézkedések nem kielégítőek, akkor újabb ajánlásokat fogalmazhat meg. Ezeknek jogi következményük nincs, de politikai kihatásuk lehet - emelte ki a biztos. Nem azonnal, de felmerülhet a kohéziós források visszatartása, felfüggesztése is - mondta Almunia, figyelmeztetve: jelenleg ez a lépés nincs a tárgyalóasztalon, de a lehetőség létezik.

A biztos megnyugvással vette tudomásul, hogy a magyar kormány nem fogja vitatni az Eurostat számítási módszereit és hangsúlyozta, hogy ő sem kívánja semmilyen körülmények között sem befolyásolni a statisztikusok munkáját. Ezért nem kívánt részletekbe bocsátkozni azzal kapcsolatban sem, hogy az Eurostat az autópálya-építések kapcsán az államháztartási kiadásokat és a bevételeket is megkérdőjelezi-e, vagy csak az egyik oldalt.

A kormány által a jövő évre tervezett adócsökkentésekkel kapcsolatban Almunia azt hangsúlyozta, hogy a kisebb adók általában kisebb bevételeket szoktak jelenteni, márpedig a magyar államháztartásnak most bevételnövelésre van szüksége. A konvergenciaprogram Almunia szerint tartható, ha a kormány megteszi a szükséges intézkedéseket a deficitcélok tartására. Fontos azonban szerinte, hogy ezek ne egyszeri hatású, hanem tartós változást hozó, strukturális intézkedések legyenek.