Erős a forint és a verseny
A várakozásokkal ellentétben nem kis mértékű emelkedést, hanem enyhe csökkenést hozott az augusztus az inflációs folyamatokban. Az egy évre visszatekintő drágulás a júliusi 3,7 százalék után 3,6 százalék volt a nyár utolsó hónapjában. A csökkenést elsősorban a szezonális élelmiszerek körében bekövetkezett árzuhanás okozta, és folytatódott a masszív defláció a tartós fogyasztási cikkek esetében.
Az elemzői előrejelzésektől való eltérést is alapvetően e két tényező magyarázza. Egyrészt az idényáras élelmiszereknél az árszint mérséklődését a korábbi nyári hónapokra várták a szakértők, így annak elmaradása után óvatosabbak voltak a tekintetben, hogy augusztusban mennyi jelenik még meg ebből a hatásból. Igaz, tegnapelőtt már lehetett sejteni, hogy megtörtént az áttörés, hiszen a cseh és szlovák adatok erre utaltak, és ebből a szempontból a régió meglehetősen egy irányban szokott mozogni - fogalmaz Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője. A másik meglepetésfaktor a tartós fogyasztási cikkek körében következett be. Ezen a területen ugyan hosszú ideje zajlik a defláció, de az augusztusban bekövetkező félszázalékos egyhavi árcsökkenésre eddig csak egyszer volt példa az elmúlt években. Az egyedüli kellemetlen meglepetés a szolgáltatásárak korábbinál gyorsabb ütemű emelkedése volt: ezt a külföldi üdülések látványos drágulása okozta, ami egyszeri hatásnak tekinthető, a főszezon után várhatóan visszaesnek az árak.
A maginfláció 0,1 százalékpontos emelkedéssel elmozdult történelmi mélypontjáról, de még így is csupán 1,7 százalékos bővülést jelez. Ez arra utal, hogy az árfolyamatok összességében továbbra is kontroll alatt vannak, az év végi, 4 százalékos inflációs cél bizonyosan teljesül. Úgy tűnik, a gazdaság tartósan alkalmazkodott az alacsony inflációs környezethez - mondja Trippon.
A március óta 3,5-4 százalékos tartományban mozgó infláció azt sugallja, hogy a jegybank év végi, 4 százalékos célját semmi veszély nem fenyegeti, egyelőre az olajárak drágulása sem hagyott különösebb nyomot az árindexen. Ez egyébként az egész térségben így van. Egyedül két balti államban tekinthető (egyéb okok miatt) magasnak az árdinamika, a többi kelet-közép-európai országban jóval 3 százalék alatt van az éves drágulás mértéke.
A fenti megfontolások miatt erősödött a piacon a kamatcsökkenési hangulat, az elemzők egységesen arra számítanak, hogy a jegybank folytatja a vágásokat a jövő héten esedékes monetáris tanácsülésen. Igaz, a többség szerint a monetáris hatóság viszszatér a korábbi, 25 bázispontos tempóhoz.
A szakértők közben fél szemmel már a jövő évre figyelnek, és azon töprengenek, vajon az áfa-csökkentés mekkora része jelenik majd meg ténylegesen az árakban. Bár a szegényes múltbeli tapasztalatok nem túl biztatók, az azóta alaposan megváltozott gazdasági környezet és talán a jegybank optimista előrejelzése miatt a piaci elemzők is azzal számolnak, hogy jelentős árhatása lesz az intézkedésnek. A verseny eleve sokkal kiélezettebb, az európai uniós csatlakozás után pedig különösen ez a helyzet - mondja Trippon, aki az olajárak tekintetében is mérséklődésre számít, így jövőre 2 százalék körüli inflációt valószínűsít.
