BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Fejlesztések a fejlődésért

Egy magyar és egy német város viselheti 2010-ben az Európa kulturális fővárosa címet. Októberben fogalmazza meg ajánlását a kulturális minisztérium által felkért bírálóbizottság, majd kormánydöntéssel jelölik ki a Magyarországról pályázó várost. Hét város adta le a pályázatát, köztük Pécs is, "A határtalan város" címmel.

Pécsett bíznak abban, hogy a város elnyerheti az Európa kulturális fővárosa címet. A pályázat első fordulójában a bírálóbizottság a pécsi tervet nevezte a legkoncepciózusabbnak, mint amelyben a legerősebb az európai üzenet - mondta lapunknak Kunszt Márta, a város kulturális ügyekkel foglalkozó alpolgármestere, a pályázat politikai koordinátora. Pécs egy nemzetközi régió - a Balkán és Nyugat-Európa közti határvidék - kulturális teljesítményeit és tapasztalatait állította koncepciójának középpontjába. Ahogyan a pályázatban olvasható: "Péccsel egy évre fővárossá válna Európa egyik legismeretlenebb határvidéke." A pályázat regionális jellegét (dél-dunántúli kiterjesztettségét, Szeged kiemelt partnervárosi szerepével dél-magyarországi hatókörét) e - Trieszttől Tuzlán át Temesvárig húzódó - várossáv bevonása teszi teljessé és nemzetközivé. A határtalan város cím részben arra utal, hogy a pécsi pályázat túl kíván lépni a nemzetállami határokon.

A pécsi pályázat hangsúlyozza, a magyarországi Európa kulturális fővárosa-pályázat alapvető tétje a kulturális decentralizáció: hogy lehetőséget kap-e egy vidéki középváros arra, hogy 2010 által megerősödjön és pólussá váljon a magyar kultúrában, nyitottabb legyen egy fontos nemzetközi kisrégió felé.

A pályázat pécsi tétje döntően az, hogy kap-e fejlődési lökést az ország egyik elmaradott, stagnáló gazdaságú régiója, a dél-dunántúli, amelynek az egy főre eső GDP-je csak harmada a fővárosénak, s amelybe az elmúlt tizenöt év alatt a Magyarországra érkezett külföldi működő tőkének mindössze 2 százaléka került.

Nem látványos presztízsépítkezéseket terveznek, hanem alapvető intézmények létrehozását, amelyek nélkül nem lehet elképzelni ma már európai kulturális várost. Öt kulcsprojektet terveznek, egy ezerfős, korszerű zenei és konferencia-központot, egy új regionális könyvtárat, a Zsolnay-gyár nagy, döntően műemléki épületegyüttesének felújítását és kulturális negyeddé szervezését, a Modern Magyar Képtárnak helyet adó barokk épülettömb kiegészítését új szárnnyal, s a közterek és parkok újjáélesztését célul kitűző projektet. Ez utóbbi szorosan kapcsolódik a pályázati koncepciónak a nyilvános terek kérdését a középpontba állító város fogalmához.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.