Horvátország továbbra is parkolópályán
Az idegenforgalmában meglévő hatalmas bevételi potenciál ellenére Horvátország továbbra is parkolópályán mozog mind a belső felhalmozás, mind az EU-ba, illetve általában a világgazdaságba való integrálódás tekintetében. Vélhetően éppen az óriási lehetőségek tudata és féltése akadályozza a politikai elit tagjait - főleg a most kormányzó konzervatív HDZ mögött álló erőket - abban, hogy megtegyék azokat a kritikus lépéseket, amelyek után dőlni kezdenének a külföldi befektetések.
Az utóbbi évek gyors infrastruktúra-fejlesztései - ezen belül is a látványos autópálya-építések - oly mértékben megterhelték a makrogazdasági egyensúlyt, hogy a kormány kénytelen volt az egyéb közületi beruházásokat közel a nullára szállítani. Ezzel együtt véget ért az a boom, amely az évtized első felében a többnyire 4 százalék feletti GDP-növekedési rátában fejeződött ki. A tavaly már csak 3,8 százalékos expanzió az idei első negyedévben 1,8 százalékos - éves rátán számolt - ütemre mérséklődött, amellyel Horvátország a délkelet-európai térség sereghajtójává vált. A lassulásban jelentős szerepet játszott az, hogy a - korábban nagyrészt hitelből finanszírozott - magánfogyasztás erősen visszaesett, részint a jegybank korrekciós lépései nyomán.
Mint azt áttekintő jelentésében a Frankfurter Allgemeine Zeitung megállapítja, a jelenlegi horvát kormányt a Nemzetközi Valutaalap, az EU és a hitelminősítő intézetek képviselői egyaránt szorongatják. A Fitch például kijelentette, hogy a fiskális konszolidációval és a szerkezeti reformok ütemével egyaránt elégedetlen, emellett az országkockázatot növelő tényezőnek tekinti az uniós csatlakozási tárgyalások kezdetének kitolódását. Az IMF főleg a deficitcéloknak az utóbbi két évben való áthágását, a nyugdíjak folytatólagos indexelését, az egészségügyi reformok halogatását, a szubvenciók továbbra is magas szintjét, a kereskedelmi és fizetési mérleg hiányának mértékét és az állami újraelosztás nagy arányát kifogásolja. (VG)
