A bukaresti kormány (a lakosság és az üzleti szféra tiltakozását látva) már hónapok óta vívódott, hogy életbeléptesse-e a 19 százalékos általános áfakulcs 22-re emeléséről szóló megállapodást a Nemzetközi Valutaalappal. Az IMF azért ragaszkodott az áfaemeléshez, mert ezzel látta megakadályozhatónak a román gazdaság túlhevülését s a folyó fizetési mérleg deficitjének lefaragását. Az idén ugyan csak 5 százalékos GDP-növekedés várható Romániában a tavalyi 7,5 után, de ezt nagyrészt a lakossági fogyasztás húzza, amely rakétatempóban ível fölfelé az egységes, 16 százalékos szja-kulcs januári bevezetése óta, s húzza magával a folyó mérleg hiányát is.

Vladescu két héten belülre ígér részleteket a tb-járulékok csökkentéséről s arról, miként lehet biztosítani a 2006-ra ígért nullszaldós államháztartást az áfaemelés nélkül. Nem kis kihívást jelent majd számára az sem, hogy döntését elfogadtassa az IMF-fel, amelynek hiteleire Romániának anyagi szempontból nincs szüksége, de amelynek véleménye döntően eshet latba, amikor az Európai Bizottság kialakítja véleményét: teljesíti-e Bukarest a 2007-es EU-csatlakozás kritériumait, vagy várnia kell 2008-ig. Vladescu egyelőre adós annak megmagyarázásával is, hogy miként fogja a GDP általa megfelelőnek tartott 35 százalékára emelni az államháztartás bevételeit a jelenlegi 28-ról, amely a legkisebb az EU-tagok és -tagjelöltek közt.

Az áfaemelést egyébként az IMF mellett Traian Basescu államfő és Mugur Isarescu jegybankelnök is szorgalmazta. A vitát az döntötte el, hogy Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök Vladescu oldalára állt. (Elemzők arra is felhívják a figyelmet, hogy Vladescu júniusban, még az előző pénzügyminiszter, Ionut Popescu tanácsadójaként az áfaemelés nyílt támogatója volt.)

Az IMF júniusban azt követően mondta fel a márciusban egyszer már felbontott s csak néhány nappal korábban újra megkötött megállapodást, hogy Bukarest az államháztartási hiány eredetileg a GDP 0,75 százalékára tervezett célszámát 0,98 százalékra módosította a hatalmas árvizek utáni helyreállítási igényekre hivatkozva. Az első hat hónapban ezzel szemben 0,4 százalékos többlet alakult ki a büdzsében.