Kevesebb pénz, több munkahely?
Egyelőre úgy tűnik, az idei évhez képest 2006-ban sem csökken a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) működésre jutó forrása. Bár meglepő, hogy a foglalkoztatási szint növeléséért és a munkanélküliség csökkentéséért felelős tárca 3 milliárd forinttal kevesebb központi költségvetési támogatást kap jövőre, Csizmár Gábor miniszter lapunkat arról tájékoztatta, hogy a tárca nagyságrendileg mégis ugyanakkora összegből gazdálkodik majd, mint az idén.
A munkaügyi tárca a minisztériumok közül egyébként az idén és jövőre is a legkisebb költségvetési támogatást élvezi. Míg 2005-ben 15,8, addig információink szerint jövőre alig 13 milliárd forint költségvetési forrás jut neki. Az FMM idei évre tervezett kiadása meghaladta a 45, bevétele a 28 milliárdot. A szakminiszter elsősorban a munkaerő-piaci alap bevételeinek növekedésétől várja a hiányzó pénzek pótlását, ám egyelőre nem nevezte meg, milyen többletforrásokra számít.
Az biztos, hogy az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) idei létszámbővülése (év végéig száz fő) megnöveli annak működési költségeit, így erre több kiadást kell terveznie a tárcának. Igaz, amennyiben a hamarosan Országgyűlés elé kerülő munkaügyi ellenőrzésekről szóló törvény szabad utat kap, a januártól többszörösére emelkedő szankciók magasabb bevételt eredményeznek, és az OMMF kiadásait apasztják. A törvénytervezet szerint ugyanis januártól a bírságok negyven százaléka az OMMF saját bevételének minősülne majd, amit személyi kiadásokra ugyan nem használhat fel a szervezet, működési költségeit finanszírozhatja belőle. A törvény elfogadása esetén a munkaerő-piaci alap bevétele is növekedne, ugyanis a külföldit engedély nélkül foglalkoztató vállalkozásnak a foglalkoztatási alaprészbe kellene fizetnie a büntetését.
Csizmár Gábor szerint az Állami Foglalkoztatási Szolgálat működési költsége nem csökkenhet, hiszen itt folyamatosan zajlik a modernizáció. A szakminiszter ígérete szerint a költségvetési támogatás csökkenése ellenére is több pénz jut egyes területekre, így például a foglalkoztatásbővülést segítő járulékkedvezményekre, a felnőttképzési normatív támogatásokra, valamint az uniós források társfinanszírozására.
