Kína függetlenedne az olajártól
Akár 24 milliárd dollárt is hajlandó beruházni Kína olyan projektekbe, amelyek a szénből folyékony üzemanyagot előállító technológiát (coal-to-liquid - CTL) alkalmazzák. A tartósan magas olajárak hatására döntött úgy az ország központi vezetése, hogy a nagy szénlelőhelyek mellett felépíti az üzemeket. Ha a jelenleg tervbe vett üzemek mindegyike felépül, az napi egymillió hordó olajjal láthatja el a naponta hétmillió hordót elnyelő Kínát.
Kínának ugyan jelentős mennyiségű kőolajtartalékai vannak, és szénszükségletét is 77 százalékban hazai kitermelésből fedezi, a vezetők biztosabbnak látják, ha az ország gazdasági fejlődését függetlenítik a kőolaj ingatag világpiaci árától. A régió másik két ipari óriása, Japán és Dél-Korea energiaszükségletét 95 százalékban importból fedezi.
Mostanra már szkeptikus elemzők is belátják, hogy a CTL-üzemek létesítése nem olyan kockázatos, mint korábban vélték, mivel az utóbbi időben egyértelművé vált, hogy az olajárak többé nem mennek 40 dollár alá.
A szenet gázzá, illetve olajjá alakító technológia nem új, már az állandó üzemanyaghiánnyal küzdő német hadsereg is alkalmazta a második világháborúban, majd a 80-as évek apartheidkorszakában bukkant fel ismét Dél-Afrikában.
A "CTL-üzemmódra" készül átállni az ország legnagyobb szénkitermelője, az állami tulajdonú Shenhua. Terveik szerint az újonnan bevezetett technológia segítségével 2020-ra évi 30 millió tonna olajat és egyéb olajszármazékokat állítanak elő, ez Kína éves nyersolajtermelésének 17 százaléka. A dél-afrikai Sasol cég is hasonló üzemek létesítéséről végez megvalósíthatósági tanulmányokat Kínában. A Sasol Ninghszia és Senhszi tartományban helyi partnerekkel szövetkezve tervezi a beruházást. A Shell szintén fontolgatja, hogy részesedést szerez CTL-üzemekben. (VG)
