Kőkemény kritika az állami gazdálkodással szemben

Nem csökkentek tavaly az állami gazdálkodás problémái - mondta Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke a 2004. évi költségvetési gazdálkodást értékelve. Az ÁSZ ellenőrzési tevékenysége során számos olyan jelenséggel találkozott, amelyek kapcsán komoly kritikával illette a költségvetést.

Visszatérő jelenség, hogy az eredetileg benyújtott és elfogadott költségvetési előirányzatok és azok teljesítése között lényeges eltérések mutatkoznak. Rendszeressé vált az egyes bevételi és kiadási előirányzatok évközi vagy év végi módosítása. A számvevők felhívják a figyelmet, hogy a hiány 2002 óta egyre növekvő mértékben haladja meg az előirányzatot. Akkor 21 százalékkal, 2003-ban 29, tavaly pedig már 33 százalékkal volt nagyobb a deficit a tervezettnél. Amennyiben a költségvetés tervezésekor illúziókkal számolnak a készítők, törvényszerű, hogy a költségvetési hiány magasabb lesz, és még a zárszámadásban is módosítani kell - mondta Kovács, utalva arra, hogy a kiadások 63 milliárd, a bevételek 155 milliárd forintos módosítása után a hiány 218 milliárd forinttal lett magasabb az előzetesen kimutatottnál.

Egyéb okokból sem elégedett az ÁSZ a hiánycsökkentési törekvésekkel. "Az intézkedések és hatásuk egyszeri, nem mutat túl az érintett két éven, és így nem is tekinthetők a központi költségvetés konszolidációjához vezető lépésnek" - írják a szakértők öszszefoglalójukban. Az áfakiutalások tavalyi visszatartásának eredményességével kapcsolatban Kovács elmondta, indokolatlan, szakmailag téves volt, és így nem is érte el a célját: összességében a büdzsé számára enyhén negatív szaldóval, 3 milliárd forint veszteséggel zárult az akció. Hasonlóan szerencsétlen megoldásnak tartják a maradványok megemelését. Az ezzel kapcsolatos követelmények teljesítése elsősorban azzal járt, hogy a tárcák a szerződésekben vállalt kötelezettségek átütemezését kezdeményezték, illetve a folyamatban lévő szerződéskötéseknél a fizetési határidőt a 2005. költségvetési évben jelölték meg. Az egyik leglátványosabb észrevétel az volt, hogy egy vidékfejlesztéshez kapcsolódó fejezeti címet teljes egészében újra kellett könyvelni - ilyenre korábban soha nem volt példa.

Az ellenőrzés során feltárt hibákat, illetve a sok elutasító véleményt alapvetően három tényezőre vezette vissza Kovács: egyrészt az államháztartási rendszer széttöredezett jellegére, a tervezés rossz minőségének determináló erejére és az állami feladatmeghatározás hiányára. Utóbbival kapcsolatban elmondta: a feladatok kiszervezése az égvilágon semmit sem jelent az állami feladatkör változtatása szempontjából, csupán látszatintézkedés, amely a finanszírozási problémák állandósulásához vezet. (MI)