Különleges természeti látványosságok
Szentest különlegessé teszi a Tisza és a Körös természeti szépsége, gazdag növény- és állatvilága. A város közvetlen közelében a védett cserebökényi puszta vonzó ökoturisztikai célpont, ahol a vadászat és horgászat szerelmesei is szívesen töltik szabad idejüket.
A napfényes, termálvízben gazdag dél-alföldi kisváros egyedi arculatát a várost átszelő Kurca folyó adja. A folyó által övezett Széchenyi-liget Szentes legnagyobb kiterjedésű parkja, amely botanikai és kultúrtörténeti emlék, 1953 óta természetvédelmi terület. Értékes növénykertjében platánok, vadgesztenye-, kőris-, hárs- és juharfák találhatók, mocsári ciprusok, feketefenyők és kocsányos tölgyek. A helyi védettség alatt álló szentesi kórház 16 hektáros parkjában is számos botanikai különlegességre bukkanhat a látogató, amelyeket még a harmincas években telepítettek az itt élők. Itt található a város első termálkútja is, amelyet keleties stílusú pagoda rejt. Szentes határában található Európa második legnagyobb termáltava, amely ugyancsak a város kitűnő geotermikus adottságait bizonyítja.
Szentes környékén, a Tisza és a Körös ártereinek eldugott helyein, a Felső-Kurca vidékén érintetlen sziki növénytársulásokban, a folyók mentén pedig a galériaerdők növény- és állatvilágában, a folyókat kísérő pusztai élővilágban gyönyörködhetnek a turisták. A Kurca menti területek számos vízi és nádi madárfajnak adnak otthont. Télen gyakran megfigyelhetők hazai áttelelő és északi vendégmadarak.
A város külterületén található cserebökényi puszta a Körös-Maros Nemzeti Park illetékességi területének egyik mozaikja, amelynek madárvilága és pusztai ősgyepe kiemelt természeti vonzerő. Legfontosabb értékei a mocsári növénytársulások, szikes gyepek és a madárvilág: 231 madárfaj előfordulását figyelték meg, ebből 15 fokozottan védett. A Zsupsziget elnevezésű védett terület a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet része. Kezelője a Kiskunsági Nemzeti Park. A Szentes közigazgatási területére eső labodári holtág északi része fokozottan védett, tekintettel a gémfélékre.
