Lex Kaya Ibrahim - megy a bírák elé
Megtámadják az Alkotmánybíróságon a vagyoni hányadát rosszhiszeműen átruházó személy felelősségéről szóló törvényt. A fantomizálódás elleni fellépés hatékony eszközének remélt, lex Kaya Ibrahimként is emlegetett jogszabály csődtörvényt módosító rendelkezése sérti a jogbiztonságot, ütközik a joggal való visszaélés és a rosszhiszeműség tilalmával, ellentétes a rendeltetésszerű és tisztességes joggyakorlás követelményével - mondta Trinn Gábor ügyvéd, a beadvány benyújtója.
A nyáron elfogadott jogszabály szerint ha a felszámolandó cég vagyona nem nyújt fedezetet a hitelezői követelésekre, a bíróság megállapíthatja annak a tagnak a korlátlan felelősségét, aki a felszámolási eljárást megelőző öt éven belül rosszhiszeműen ruházta át vagyoni hányadát. Akkor mentesül, ha bizonyítja, az átruházáskor a cég fizetőképes volt, a vagyonvesztés ezt követően következett be, illetve nem volt ugyan fizetőképes, de az átruházás során jóhiszeműen járt el.
A jogszabály általános jelleggel, fő szabályként és objektíve rontja le a társasági jog és a piacgazdaság alapintézményének tekinthető korlátolt felelősség elvét, véli Trinn. Magyarországon deklaráltan piacgazdaság van, s ez korlátolt felelősség nélkül nem működik. A jogszabály nem tesz különbséget az egyes tulajdonosok között, hogy kinek, milyen rálátása lehetett a cég vagyoni helyzetére, a teljes ki nem egyenlített tartozásért felelősséget állapít meg. Azt sem jelzi, a felelősség a részesedés, vagy például a tulajdonosi közrehatás arányában terheli-e a tagokat.
Eleve rosszhiszeműséget feltételez a vagyoni hányadát átruházó tulajdonosról. Alkotmánybírósági határozat is rámutat: az állam beavatkozhat a piacgazdaság viszonyaiba, de nem korlátlanul. Nem szabályozhatja a piacgazdaság tényleges viszonyait figyelmen kívül hagyva, a rosszhiszeműség vélelméből kiindulva a gazdasági életet, tekintet nélkül arra, a kellően át nem gondolt szabályozás kiket és milyen mértékben súlyt joghátránnyal.
Az általános jogelvek alapján csak felróható magatartás miatt van mód szankciók alkalmazására - mondta az ügyvéd. A felróhatóságot az ezt állító szervnek, hatóságnak kell bebizonyítania. Elfogadhatatlan a szabályozás, amely az eleve rosszhiszeműnek tartott személytől várja el, bizonyítsa jóhiszeműségét. A szabályozott körben ez nem is lehetséges. Egy kisrészvényes helyzeténél fogva nem tudja négy-öt év múlva bizonyítani sem jóhiszeműségét, sem azt, hogy a cég fizetőképes volt. Őt is sújtja a törvény, mint akinek valóban befolyása lehetett a cég üzletvitelére. Tőzsdei cégek és a tőzsdézők lételeme a részvények forgása, a spekuláció. Ők hogyan adhatnának számot egy-egy értékpapír adásvételéről?
Előfordul, valóban megáll a rosszhiszemű összejátszás, de ezen esetek az üzleti élet elenyésző töredéke, így indokolatlan és aránytalan minden ügyletre nézve fő szabályként lehetővé tenni a piacgazdaság alapintézményének lerontását - mondta Trinn. Hozzátette: a szabályozás súlyos visszaélésekre alkalmas fegyver lehet az állam, illetve egyes hitelezői körök kezében.
