Mi legyen a minimálbérrel?

A kormány nemcsak a jövő évi minimálemelés mértéket tervezte meg, hanem a 2010-ig szóló elképzeléseket is felvázolta. Míg a tervek szerint 2006-ban a legkisebb kereset 63 ezer forint lenne, 2009-ben már 90 ezer. Jövő évtől várhatóan emelt összegű minimálbér illetné meg a szakmunkásokat, méghozzá 70 ezer forint, a felsőfokú végzettségűek legkisebb keresete 77 ezer forint lenne. A parlamenthez beadott adótörvény-javaslat szerint csak a kormány által javasolt 63 ezer forint lenne adómentes, vagyis egyelőre csak a legkisebb keresetnek jár ez a kiváltság. A munkaadói oldal korábban mereven elzárkózott attól, hogy differenciált legyen a legkisebb kereset, ez várhatóan az idén sem lesz másképp - mondta lapunknak Dávid Ferenc, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének (Áfeosz) titkára. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége viszont a kormány terveinél is magasabbra tenné a differenciált kereseteket. Míg a minimálbér összegét 65 ezer forintban határozná meg, addig a szakmunkásoknak 81 250, a diplomásoknak 97 500 forintot adna.

A mostani 57 ezer forintos legkisebb kereset a 232 eurót is meghaladja. A környező országok minimálbére általában ennél alacsonyabb. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) adatai szerint csak Szlovéniában magasabb érdemben a minimálbér (484 euró), Csehországban a miénkkel nagyjából egyforma (238 euró), Lengyelországban (208 euró), Szlovákiában (163 euró) és Romániában (80 euró) kevesebb.

Egy a 2001-2002-es minimálbér-emelésekről készült tanulmány szerint a munkaadók leginkább attól féltek, hogy az emelés jelentős létszámcsökkentésekhez vezet, elviszi a magasabban kvalifikáltak béremelésére fordítható forrást, illetve bérinflációt okoz. Berki Erzsébet kutatása alapján 2001-2002-ben a cégek jövedelmei összességükben 124 milliárd forinttal csökkentek a minimálbér-emelés hatására, ezt a kieső jövedelemtömeget kellett volna ellensúlyoznia a termelékenység növekedésének. Ebből a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások és a költségvetési szervek terhére történt jövedelemelvonás 52, a 0-5 fős vállalkozásoktól való elvonás 72 milliárd volt. Ez egyértelműen azt bizonyítja, hogy a minimálbér-emelés elsősorban őket terhelte, különösen a járulékok és adók minimálbérhez kötött számítási módja miatt.