Most csökkenjenek az adók!

Az adócsomag semlegesnek mondható mind a vállalatokra, mind a lakosságra nézve, nagy horderejű változások nem lesznek jövőre - értékeli az adó- és járuléktörvény-tervezet jelenlegi változatát Heinczinger Róbert, az Ernst & Young adópartnere. Oszkó Péter, a Deloitte partnere úgy látja: a csomag elsősorban a lakosságnak és a kisvállalkozá-

soknak szól, míg a nagyvállalatok versenyképességét - legalábbis kedvező irányban - nem változtatja. Emlékeztet: az áfacsökkentés jórészt az előbbi két csoport érdekeit szolgálja, a társasági adókulcs kétlépcsőssé tétele a kkv-knak kedvez, ám a minimálbér jelentős emelésével a járulékterhek emelkednek, a foglalkoztatást terhelő költségeknél lényegében semmi nem történik, a versenyképességet leginkább rontó tényezőnek tekinthető helyi iparűzési adót pedig csak 2008-ban tervezik eltörölni.

Úgy tűnik, a cégeket érintő területeken néhány kisebb lépés történt jó irányban, de sok ponton nem oldódnak meg a problémák - állítják az adótanácsadók. Pozitívumként említi Nink Gabriella, a KPMG Tanácsadó Kft. adópartnere, hogy a kkv-k számára az első 5 millió forint nyereség után 10 százalékos társasági adót kell majd fizetni 2006-tól (bár ez érdemben nem javítja a versenyképességet), s hogy jövőre megszűnik az osztalékadó. Lőcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers cégtársa az állami támogatások esetén 2004-től bevezetett áfaarányosítási rendelkezés eltörlését üdvözli, emlékeztetve: a még élő szabály bizonnyal nem felel meg az uniós irányelveknek. A 4 százalékos egészségügyi hozzájárulás bevezetése pedig a magánszemélyek számára tehernövekedést eredményez.

Szinte korlátlan ideig visszatarthatná az állam a vállalkozások által visszaigényelt áfát, ha az Országgyűlés az adótörvény-tervezetet jelenlegi formájában fogadná el. Az egyik szabály szerint ugyanis nem számítana bele az ellenőrzési időbe a külföldi adóhatóság válaszának megérkezéséig eltelt idő, így késedelmi pótlékot sem kellene fizetnie az APEH-nek - hívta fel a figyelmet először a Népszabadság. Lőcsei azt az álláspontot képviseli, hogy a kiutalásra rendelkezésre álló 45 napos határidő után továbbra is járna majd a jogosan visszaigénylő vállalkozásoknak a késedelmi kamat.

Ugyan önmagában jó, hogy a törvénytervezet szerint 2008-ban már nem kell helyi iparűzési adót fizetni, ám nem tudni, mi jön helyette, fogalmaz Heinczinger. Nink ehhez hozzáteszi: a kérdés megoldása sokkal átfogóbb és átgondoltabb tervezést, az önkormányzati finanszírozási rendszer átalakítását kívánná meg. Felhívja a figyelmet: bár a KPMG még év elején jelezte az Európai Bizottságnál, hogy a telefonáfa-levonhatósági szabályban az idei magyar szigorítás ellentétes az uniós joggal, a kormányzat - egyelőre - nem kívánja megváltoztatni a helyzetet. Kedvezőtlen a változás, amely a nagy cégcsoportú és egymást finanszírozó vállalatokat érinti (cash-pooling): a cégcsoport tagjainál az egymásnak fizetett kamatokra alkalmazni kell az alultőkésítési szabály miatti társaságiadóalap-módosítást. Az áfaarányosítási rendelkezést csak 2006. január 1-jétől szüntetnék meg, s nem rendezné a kormányzat az uniós csatlakozás és 2005 vége közötti időszakra a problémát - mutat rá Oszkó.

Enyhíteni kellene a túl szigorú számlázási követelményeken, s az élőmunkaterhek régóta várt csökkentését sem kellene 2007-re tolni, mondja Heinczinger. Az sem válik előnyére a csomagnak, hogy nem egy kiérlelt formában, az érdekképviseletekkel és a szakmával történő előzetes egyeztetés után kerül a parlament elé. Ugyanezen a véleményen van Nink Gabriella is, aki szerint a sok apró lépés jórészt a távoli jövőben valósulna meg, ez végül is üdvözlendő, mégis megkívánná mind a politika szintjén, mind pedig a gazdasági szereplők között a konszenzust. (BR)