Munkaadói kritika az oktatásról

Az oktatási tárca tervei szerint hamarosan több, oktatást érintő törvény is módosul. Változhat a szakképzésről szóló törvény több pontja, így például a szakképző iskoláknak kötelező lesz a végzett diákok pályájának nyomon követése. Vagyis önkéntes adatszolgáltatás alapján figyelemmel kell kísérniük a náluk vizsgázottak munkaerő-piaci érvényesülését. A szabálymódosítások között szerepel az is, hogy az ötszáz diáknál többet oktató szakképzőknek szakmai tanácsadó testületet kell létrehozni, amelyben a gazdasági kamarák, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek is helyet kapnak.

Vélhetően a gazdasági szervezetek és a munkaadók elégedetlensége késztette a kormányt arra, hogy kidolgozza az oktatás világát érintő hét intézkedését, amelyet a száz lépés program részeként jelentettek be. E szerint átalakul a tankönyv-jóváhagyási rendszer, és felgyorsul a digitális tartalomfejlesztés is. A kormány ígérete szerint év végére Magyarország összes iskoláját szélessávú internetkapcsolattal látják el. Elindul az úgynevezett "Szemünk fénye" program, amelynek keretében az iskolai világítási és fűtési rendszert korszerűsítik. Ösztönzik az iskolák tizenkét évfolyamos rendszerének létrehozását is, ez ugyanis garantálná a tanulók továbbhaladását, méghozzá felvételi eljárás nélkül. A közös helyettesítési rendszer kiépítését is szorgalmazza majd a kormány, valamint azt, hogy a közoktatási intézmények közösen alkalmazzanak szakembereket. Az Országos képzési jegyzék (OKJ) reformja kapcsán a jelenlegi 900 állami elismerést nyújtó szakma kevesebb mint felére csökken. A kikerülő kézműipari szakmák oktatását, a hozzájuk kapcsolódó vizsgáztatást szívesen vállalja az Iposz is - mondta lapunknak Szűcs György. A szervezet szakmai és lobbimunkájának hatására az idei évtől kilenc szakmában megemelkedik a gyakorlati idő mértéke, ám az elnök elégedetlen. "Jót akartunk, mégis további terhet raktunk a diákokra és a szülőkre, ugyanis a 11., 12., valamint a 13. osztályban kapnak majd gyakorlati képzést a

fiatalok, vagyis egy évvel később állhatnak munkába" - fogalmazott Szűcs György. Az Iposz szerint 15 éves kortól akár a közoktatási tárgyak helyett kellene növelni a gyakorlati képzést. (VG)