Nem lehet bánya Verespatakon

Hegyi Gyula szocialista képviselő, az EP környezetvédelmi bizottságának tagja lapunknak hangsúlyozta: Romániát és Bulgáriát a tervezet preambuluma külön felszólítja arra, hogy a csatlakozás előtt is tartsa be az időközben várhatóan életbe lépő direktívát. A szakminiszterek az ősz folyamán foglalkoznak a tervezettel, amelynél az EP több ponton is fenntartotta az első körben visszautasított módosító indítványait. Ezek bizonyos fogalmak, előírások tisztázását és szigorítását célozzák, például a régebben keletkezett hulladékok esetében: a tanácsi változat szerint ezekről csupán listát kellene készíteni, míg a parlament azt is megkövetelné, hogy megszüntessék az ezekből adódó környezetvédelmi kockázatokat. A tagállamok a pénzügyi garanciák terén is enyhébb szabályozást támogatnak, és sok esetben nagyvonalú átmeneti időket engedélyeznének az előírások megvalósítására.

A vitatott pontok miatt kérdéses, mikor kerülhet rá véglegesen a pecsét a tervezetre. Hegyi Gyula mindenesetre derűlátó: emlékeztet arra, hogy a módosító indítványok többségét szinte ellenszavazat nélkül fogadta el az EP plénuma, ez azt jelzi, hogy a tagállamok kormánypártjait képviselő honatyák is támogatják azokat.

Jonas Sjöstedt svéd képviselő, a téma rapportőre szerint azért kell külön direktívát alkotni a bányászati hulladékok kezeléséről, mert a ma létező hulladékkezelési jogszabályok alapvetően más típusú anyagokra vonatkoznak. A bányaiparban keletkező melléktermékek egy része nem jelent környezeti kockázatot: ezeket útépítéseknél vagy a helyszínen, a bezárt bányák rekultivációja során fel lehet használni. Más anyagok azonban nagyon súlyos környezeti károkat okozhatnak - elég a 2000-es tiszai ciánszennyezésre utalni, amely 18 millió euró eurós kárt okozott Magyarországnak a halászat és a turizmus területén, nem beszélve a felmérhetetlen ökológiai pusztításról. Hegyi Gyula ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: a tervezett jogi szabályozás százszázalékos garanciát nyújt majd az ellen, hogy az aranybányák cianidszennyezése bármely uniós tagállamban vagy a tagjelölt országokban környezeti károsodást okozzon. Jonas Sjöstedt a parlamenti vitában utalt arra, hogy éppen ez a katasztrófa jelentette a direktíva megalkotásának egyik kiindulópontját.