Németország a legnagyobb - előzi az Egyesült Államokat is
"Az elmúlt öt év során a megkérdezett vállalatok több mint felénél volt Németországon kívül is beruházás - mondta Ludwig Georg Braun, a DIHK elnöke. Ez a tendencia egyértelműen felfelé mutat." A 4400 vállalkozás véleményét összegző felmérés tanúsága szerint a nemzetközi piac jelentősége tovább emelkedik; 2009-ig egyes ágazatokban - mint például a gépiparban - az árbevétel akár 60 százaléka is a külpiacokról származhat.
A vállalatok több okból élénkítik külföldi tevékenységüket: az első természetesen az új piacok megszerzése, de az egyedi piaci adottságok és a kedvezőbb versenyhelyzet szintén fontos tényezőként hat. A főként a nagyvállalatok számára fontos közelséget a vevőkhöz a negyedik, az alacsonyabb bérköltséget és tárgyi kiadásokat csupán az ötödik helyen említették, az egyszerűbb szabályozás, az alacsonyabb járulékok vagy a kedvezőbb munkajogi feltételek pedig alárendelt szerepet töltenek be.
A külföldi megjelenés módja jelentős eltérést mutat, és természetesen függ az adott célországtól, sőt térségtől is. A válaszoló vállalatok közel 90 százalékánál a 15 korábbi uniós tagország és az EFTA-országok, 80 százalékának pedig a többi térségbe irányuló árukivitel a fontos. A legjelentősebb exporttermék változatlanul a személygépkocsi, majd a gépek és gyártósorok, valamint a gyógyászati eszközök következnek. "Ezzel a termékkörrel a kiszélesedett világgazdaság igényeit elégítjük ki" - véli Udo Ludwig, a hallei gazdaságkutató intézet konjunktúraszakértője.
A német belső piac fejlődését azonban a szakértő problémásnak látja: "2000 óta egyre tovább nyílik az olló a belföldi kereslet és a külkereskedelem között." Napjainkban egyértelműen a kivitel a német gazdaság támasza, és tévedésnek bizonyul az a mítosz, amely szerint a németországi gyártás más országokba szervezése árt a németországi termelésnek és foglalkoztatásnak. A német kamarák elnöke szerint a vállalatok 55 százaléka növelte németországi árbevételét a külföldi megjelenés után, és foglalkoztatottaik száma is nőtt!
Bár jelenleg a termékek és szolgáltatások kivitele adja a külföldi tevékenység zömét, mégis a tíz új uniós tagállam esetében már 36 százalékban a beszerzési tevékenység következik, a válaszadók mintegy 20 százaléka pedig a kötetlen együttműködést és a képviseleti rendszert nevezte meg. A leányvállalatok aránya a külföldi megjelenésben már közel 17 százalékos gyakoriságot mutat, és ez a forma rejti a növekedés lehetőségét: a külföldön is megjelent német vállalatok több mint fele fektetett be az elmúlt öt évben külföldön, és ők a beruházás folytatását tervezik.
Mindazonáltal országonként és regionálisan is mutatkoznak eltérések, és ez azon is lemérhető, hogy bár a német vállalatok a világ közel 220 országába exportálnak, és 200 országból érkezik az import, 64 százalékkal változatlanul az európai piacok részesedése a legjelentősebb, és ezen belül is kiemelten szoros kereskedelmi kapcsolatokat ápol Németország az uniós tagállamokkal. A legjelentősebb ebben a körben Franciaország, a német gazdaság évek óta legfontosabb kereskedelmi partnere, a német kivitel közel 10 százalékának felvevője.
Az új uniós tagállamok közül 2003-ig Csehország volt Németország legfontosabb kereskedelmi partnere, de 2004 óta több mint 15 százalékos növekedéssel Lengyelország a német termékek legnagyobb felvevőpiaca a térségben, majd alig lemaradva Csehország következik Magyarország és Szlovákia előtt.
A megkérdezett vállalatok mintegy 40 százaléka a legnagyobb nehézségként a megbízható partnerek keresését és kiválasztását jelölte meg, és ebben a kisebb vállalatoknak rendszerint nehezebb dolguk van, mint a nagy konszerneknek. A nehézségek sorában a második és harmadik helyen a piaci és versenyhelyzetet adták meg, és a válaszadók 32 százaléka - leginkább a gépipari vállalatok - a külföldön kért saját áraikat tekintik túl magasnak, 28 százalékban pedig az erős versenyhelyzetre panaszkodnak, főként a termelőágazatban.
A felmérés eredményeit öszszegezve megállapítható, hogy a német vállalatok rendszerint nagy sikerrel jelennek meg a külpiacokon, és nemcsak a célországokban adnak újabb lökést a gazdasági növekedésnek és a foglalkoztatás bővülésének, hanem saját hazájukban is. A német gazdasági kamarák vezetője, Ludwig Georg Braun erre alapozza véleményét: "Nyomatékkal javaslom a vállalatoknak, hogy a jelenleginél is jóval alaposabban aknázzák ki a külföldi üzletben rejlő lehetőségeket, mert akkor Németország nemzetgazdasága is érzékelhetően lendületet vehet!"
