Nincs pénz a 21 lépéshez
Nincs tudomása a Magyar Kórházszövetségnek arról, mit ért a kormányfő az egészségügy átalakításán - mondta kérdésünkre Golub Iván elnök. Gyurcsány Ferenc a napokban - több, más területen előrevetített változás mellett - jelentette be az egészségügyi ágazatban várhatókat is. A 154 fekvőbeteg-ellátó intézmény szakmai érdekképviseletének vezetői ezzel kapcsolatban - konkrét ismeretek híján - a tavasszal meghirdetett ágazati 21 lépésre gondolnak, ám úgy látják, az általuk is támogatott programnak nincs pénzügyi fedezete. S ha a megvalósítást évekre tervezik, félő, hogy összeomlik az egészségügyi rendszer.
Golub példaként említette az onkológiai központok sugárterápiás eszközeinek cseréjét, amely a növekvő betegszám miatt égetően fontos, ám nincs rá anyagi forrás. Ám egy sugárterápiás berendezés beruházási költsége 1-1,2 milliárd forint, és az országban 12 onkológiai centrum működik. Ugyancsak támogatják a sürgősségi betegellátás rendszerének kiépítését, amelyre ugyan a közelmúltban négymilliárd forintos pályázatot írt ki a szaktárca, ám a sürgősségi osztályok százmilliós beruházási összegéből 20-at a kórházaknak kellene állni. S ha képesek is lennének rá, nincs orvos és ápolószemélyzet a betegek fogadására. Így aztán lehetséges, hogy csak kevesek képesek pályázni a 10 milliárd forint értékű intenzív terápiás eszköz beszerzésére is, mivel csak olyan kórházak pályázhatnak, amelyeknek sürgősségi osztálya is van.
A jövő évi költségvetési kilátások sem kecsegtetők. A szövetségnek ugyan csak informális ismeretei vannak, ám azok több milliárd forintos redukcióról szólnak - mondta Golub. Vezetőtársaival együtt nem érti: hogyan lehetséges, hogy az agrárbüdzsé 80 milliárddal több lehet, a válságban lévő egészségügyi ágazat pedig ennyire lemarad.
Az intézmények helyzetét reprezentálják a szaktárca kérésére az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületével együtt negyedévente készített felmérések. A második negyedévit most öszszesítik, ám már látható: a helyzet romlott. 154 kórházból 106 szolgáltatott adatokat. Ezek szerint - az összes fekvőbeteg-intézetre kiterjesztetten - az eladósodás becsült mértéke a dologi kiadásokhoz viszonyítottan 24,7 milliárd forintra rúgott.
Az országos gyógyítási alapdíj szeptemberi, kétezer forinttal, 134 ezerre való emelése sem javít a helyzeten, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár időközben normakorrekciót végzett, így a valóságos finanszírozási növekmény 0,1-0,2 százalék. Ebből kellene kigazdálkodni a közalkalmazottak kötelező, 4,5 százalékos béremelését. Ám a legtöbb kórházban ennek a felét sem biztosítja a megemelt alapdíj. Sok helyen csak a kötelező bérbesorolást tudják megadni, s ez a jól teljesítő ápolókkal és orvosokkal szemben igazságtalan és igen veszélyes, hiszen mind többen hagyják el a pályát. A kórházszövetség vezetősége a napokban tartott vezetőségi ülésén úgy fogalmazott: tisztességesebb lenne, ha a politika vállalná, hogy nincs béremelés. Azt is megfogalmazhatná, hogy melyik kórházra nincs szükség.
A fekvőbeteg-intézmények támogatnák az általuk is rossznak tartott szerkezet átalakítását, ám ez pénz nélkül nem megy. Az ambuláns betegellátáshoz ugyanis színvonalas, szakemberekkel és korszerű eszközökkel ellátott szakrendelőkre van szükség. Golub hozzátette: ehhez meg kell változnia a magyarok szokásainak, a betegek többsége ma ellenáll az ambuláns ellátásnak. A szövetség támogatja az OEP szándékát, amely szerint az azonos gyógyítási beavatkozásért azonos díjat fizet mindkét intézménynek, illetve hogy bizonyos rendeléseket csak háziorvosi beutalókkal vehessenek igénybe a biztosítottak.
