Orosz kormányfői vizit
A többi között nanotechnológiai együttműködési megállapodás, a magyar építőipar oroszországi futó és potenciális projektjei s közös befektetések szerepelnek Mihail Fradkov orosz és Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő szeptember 20-21-i budapesti tárgyalásain - tudta meg a Világgazdaság. A munkalátogatást megelőzően, 19-én ülést tart a magyar-orosz gazdasági együttműködési kormányközi bizottság. Úgy tudjuk, egyelőre nem végleges a delegációk összetétele, ám annyi bizonyos, hogy a vegyes bizottság két társelnöke, Kóka János gazdasági és közlekedési, illetve Leonyid D. Rejman informatikai és hírközlési miniszter tárgyalóasztalhoz ül a magyar fővárosban. Még nyitott, hogy orosz üzletemberek is ellátogatnak-e most Budapestre. A kétoldalú együttműködés továbbfejlesztésének jegyében új területek és formák kerülnek előtérbe, illetve a már meglévőkön is fejleszteni, módosítani, bővíteni szeretnék a kooperációt - tudtuk meg. Így például előkészületi fázisban van - s a tárgyalásokon is napirendre kerül - egy nanotechnológiai együttműködési megállapodás, amely a többi között közös befektetéseket is előrevetít; például közös kutatóbázis létesítését lehetőleg valamelyik - iparral is rendelkező - egyetemi városban, hogy az ott elért eredményeket azonnal átvigyék a termelésbe. (Mint ismert, a magyar kormány már régebb óta törekszik a felsőoktatás, a k+f és a termelőszféra "házasítására".)
Egy másik jelentős együttműködési téma a magyar építőipar oroszországi tevékenysége: júniusban adták át a Csuvas Köztársaságban (Csebokszáriban) az első 345, magyarok által, az Eximbank és a Mehib közreműködésével épített lakást, amelyeket az ottani megyei adminisztráció vesz át és értékesít. Több más városban - például Moszkvában, Volgográdban, Tomszkban, Orenburgban - folynak hasonló jelzáloghiteles konstrukciók előkészítő munkálatai. Ezek összértéke legalább százmillió dollár, s a jövőben tovább bővülhet. A kormányfői tárgyalá-
son szóba kerül az építőipari együttműködés kiterjesztése a kommunális (például közmű- vagy egészségügyi) területre, illetve műemlék-helyreállításra is. Ezek további komoly ügyleteket jelenthetnek majd.
A kétoldalú kereskedelmi forgalom egyébként az elmúlt két-három év javuló politikai kapcsolatai, szaporodó felső szintű kölcsönös látogatásai nyomán immár stabil növekedést mutat. Ráadásul már nem csak az onnan származó import miatt: az idén az első fél évben például exportunk (dollár alapon) 41, importunk 38 százalékkal nőtt, s hasonló trend volt már tavaly is.
Szakértők szerint egyébként további lehetőségeket rejt az együttműködés elmélyítése az egyes régiókkal, tartományokkal. Ezen a téren egy sor megállapodás már előkészületben van, s ezen a téren is előrelépést várnak a küszöbönálló kormányfői tárgyalásokon.
