Parlagon az egészségügyi mrp-hitelek
Kockázatosnak tartják az ambulanciák dolgozói intézményük saját kézbe vételét. Így hiába az év eleje óta meglévő, 25 milliárd forint összegű kedvezményes hitel lehetősége, nem élnek a munkavállalói résztulajdonlással - mondta a Világgazdaságnak Varga Imre, a szakrendelők szövetségének elnöke annak kapcsán, hogy ma kezdődik a 105 önálló szakrendelő szokásos évi konferenciája.
Az elnök azonban nem szeretné, ha ez a hatalmas összeg, s a vállalkozások fejlesztésére igényelhető további 15 milliárdos hitel elveszne. Annál is inkább, mivel a hazai szakrendelők épületeinek többsége lepusztult, a gép-műszer állomány 8-15 éves, megérett a cserére.
A munkavállalói résztulajdonosi programról (mrp) szóló törvény alapján év eleje óta mód lenne a rendelők gazdasági társaságokká alakítására. Az intézményt egységben privatizálhatnák, s a tulajdonos önkormányzatok mellett kizárólag az egészségügyi dolgozók vehetnek részt benne. A 25 milliárdos hitelt a Magyar Fejlesztési Bank Rt. folyósíthatja. Ezt a hitelt 15 éves lejáratra nyújtják, s a szerződéskötést követő három év türelmi idő után kezdődik csak a törlesztés. A kamat a háromhavi Euribor (az euró bankközi hitelkamatlába) plusz maximum évi 4,5 százalék, amely tartalmazza a kezelési költségeket is.
Varga Imre szerint a szakrendelőkben dolgozók joggal ódzkodnak attól, hogy költségekbe verjék magukat. Az áfa, az amortizáció egészségügyben való megoldatlansága, az ötletszerűnek tűnő társadalombiztosítási finanszírozás egy évre sem garantálja a biztos bevételtervezést, hogy mernének ezek után 15 éves hitelben gondolkodni. Inkább maradnak szegény közalkalmazottak, hiszen a tulajdonos települési önkormányzatok törvényi kötelezettsége a területükön élők egészségügyi ellátása.
Pedig az önkormányzatok többsége szívesen megszabadulna a lepusztult rendelőktől. Ám Magyar Levente, a Kistérségi Önkormányzatok Országos Érdekszövetségének elnöke szerint azért nem vonzó számukra az mrp, mert a társasággá alakuló rendelőkben az önkormányzatok kötelezően résztulajdonosok lennének, így nyakukon maradna a megoldatlan amortizáció. (VG, 2005. február 21.)
A szakrendelői szövetség szerint az önkormányzatok jelenleg 30 milliárd forinttal támogatják a szakrendelőiket, és ez egy esetleges munkavállalói részvényprogram formációban elveszhet. S ha a rendelők a tb-től járó működési költségből nem tudnák törleszteni a hiteleket, az egészségügyi dolgozók egzisztenciájának megingása mellett súlyos betegellátási gondok is jelentkezhetnek.
Csak akkor lehet sikeres a privatizáció, ha a kormányzat tisztázza: ki lesz a felelős, ha bekövetkezik a csőd, s ez esetben kinek a kötelessége áthidaló megoldást keresni a betegek folyamatos ellátására. A gyógyítás ugyanis közfinanszírozott szolgáltatás, amely nem hasonlítható más ágazat tevékenységéhez - tette hozzá Varga.
