Regisztrációs adó: nincs uniós kritika

Jelenleg még nem jelent gondot, hogy Magyarország a továbbiakban is fenn kívánja tartani a regisztrációs adót, sőt növeli is annak mértékét - jelentette ki lapunknak Kovács László. Az Európai Unió vám- és adóügyi biztosa annak kapcsán fejtette ki véleményét, hogy kiszivárgott hírek szerint jövőre változik a regisztrációs adó, de továbbra sem igazodik az uniós elvárásokhoz. Kovács László szerint jelenleg valamennyi tagállam saját döntési jogköre, hogy kiveti-e, s ha igen, milyen formában és mértékben a regisztrációs adót. Nincs tehát egyelőre egységes uniós irányelv ebben a kérdésben. A tervezett magyar lépés így semmiféle uniós szabályba nem ütközik. A 25 tagállam közül 16-ban ismerik ezt az adónemet, 9-ben viszont nem alkalmazzák. Ahol kivetik, meglehetősen nagy a szórás: a jelképes összegtől egészen a 16 ezer eurós (Dánia) mértékig terjed.

Az vitathatatlan, a regisztrációs adó nagymértékben zavarja a belső piac működését - mondta. Ezért is örül annak és személyes szakmai sikerének könyveli el, hogy az Európai Bizottság elfogadta javaslatát, miszerint fokozatosan meg kell szüntetni ezt az adónemet, és be kell építeni az éves üzemben tartási adóba. A javaslat értelmében véget vetnének a kettős adóztatásnak is, s növekvő mértékben vennék figyelembe a gépjármű szén-dioxid-kibocsátását.

Néhány tagország - féltve bevételeit - ellenzi a biztos javaslatait, ám Kovács László szerint hosszabb távon nem éri veszteség a költségvetést, pusztán arról van szó, hogy nem egyszerre, hanem több éven át, részletekben folyik be a várt összeg. Ez viszont kifejezetten kedvezően érinti a gépkocsit vásárlókat. A regisztrációs adó megszűnése kedvező a gyártóknak, a kereskedőknek is, hiszen jobban ki tudják majd használni az egységes belső piac előnyeit. A szén-dioxid-kibocsátás fokozott figyelembevétele pedig hasznos eszközt jelenthet a klímaváltozás egyre fenyegetőbb hatásainak kiküszöbölésére - ecsetelte a javaslat előnyeit.

Az indítvány várhatóan novemberben kerül a pénzügyminiszterek tanácsa elé - jelezte Kovács -, ha ott jóváhagyják, kötelező jelleggel épül be valamennyi tagország törvényhozásába, akár már 2006 januárjától. Az elképzelések szerint 5-10 éves átmeneti időszak alatt, fokozatosan vezethetik be az országok az új szabályozást.