Sólyom: "A terrorizmus elleni harc nem szoríthatja háttérbe az emberi jogokat"
A magyar köztársasági elnök szerint az ENSZ elismerésre méltó módon szolgálja az emberiség legjobb törekvéseit, de minden eddiginél nagyobb szükség van a világszervezet megújítására - tudósít a Magyar Rádió. Sólyom László az ENSZ jubileumi csúcstalálkozóján mondott beszédében egyebek mellett hangsúlyozta: Magyarország teljesen egyetért Kofi Annan főtitkárral abban, hogy a biztonsággal, a fejlődéssel és az emberi jogokkal kapcsolatos kihívások szorosan összefüggnek. Késő délután, magyar idő szerint éjfél körül szólalt fel a plenáris ülésen hazánk államfője.
Abból kell kiindulni, hogy ennek a közgyűlésnek a témái közé tartozik mind a fenntartható fejlődés, mind pedig a biztonság és a terrorizmus elleni harc, ezekhez kapcsolódva mondhattam el a saját, személyes véleményemet is - mondta a magyar államfő. Azt hiszem, nem meglepő, hogy egyrészt hangsúlyoztam a terrorizmus elleni harc fontosságát, aláírtam ezt az egyezményt, ez egy alapvető közös gondja most az emberiségnek. Ugyanakkor örülök annak, hogy nemcsak én, hanem más államfők is felvetették azt, hogy a terrorizmus elleni harc nem szoríthatja háttérbe az emberi jogokat. Itt egy nagyon fontos egyensúlyt kell létrehozni, ez az egyik, amit itt külön kiemeltem. A másik a környezetvédelemnek az ügye. Rendkívül fontos mind itt, mind pedig az emberi jogok tekintetében is azt figyelembe venni, hogy az ENSZ alapítása óta eltelt 60 év - hiszen ez most egy évfordulós közgyűlés -, megváltozott a világ azóta, a kommunikációs forradalom, az egész érintkezés globálissá válása olyan változást indított el, amire figyelemmel az együttműködésnek az alapjait is újra kell fogalmazni, noha a közgyűlés ezt most nem pártfogolta. Én még egyszer elővezettem azt, hogy szükség lenne az ENSZ-en belül egy szakosított szervezetre, mint az UNESCO, egy környezetvédelmi szervezetre, amelyet egyébként több tagállam is nagyon támogat és elsősorban az anyagi kérdéseken múlik, hogy ez nem jön létre.
Sólyom László szerdán aláírta a nukleáris terrorizmus elleni harcról szóló nemzetközi egyezményt, valamint kétoldalú találkozókon vett részt a macedon elnökkel, a szaúdi korona-herceggel, a portugál és az albán elnökkel, valamint Stipe Mesic horvát és Traian Basescu román államfővel. A magyar-horvát megbeszéléseken a Balkánon megvalósítandó közös gazdasági fellépésről, közös vállalkozásokról esett szó és az eszéki magyar oktatás bővítéséről. A román államfővel, Traian Basescuval folytatott megbeszélések témája a csíkszeredai konzulátus megnyitása és Verespatak ügye volt. Örömteli hír, hogy a román államfő nem támogatja a verespataki beruházást. (Radio.hu)
