Szabadabb a magyar gazdaság
Szabadabbá vált a magyar gazdaság a tavalyi állapothoz képest a kanadai Fraser Institute tegnap közzétett tanulmánya szerint. Az Economic Freedom of the World Report címet viselő jelentés a világ 127 országát rangsorolja a gazdasági környezet kiszámíthatósága és szabadsága alapján. Magyarország 7,4-es pontszámával a 20. helyre jött előre a tavalyi 22.-ről, ahol egyébként Németországgal állt holtversenyben, 7,3 ponttal. A 0 és 10 között szóródó pontszámok közül a 10-es jelöli a legkedvezőbb gazdasági környezetet.
A vizsgált szempontok között van az állam által a gazdaságra gyakorolt befolyása, a jogállamiság, a magántulajdon biztonsága, a nemzeti fizetőeszköz stabilitása, a külkereskedelem szabadságfoka és a bürokratikus környezet.
A listát az idén is Hongkong vezeti 8,7 ponttal, Szingapúr, Új-Zéland, Svájc és az Egyesült Államok előtt. A legrosszabbul Venezuela, Zimbabwe és Mianmar szerepelt. Kuba és Észak-Korea valószínűleg még rosszabb helyet kapott volna, ha felkerül a listára. Azon 109 ország közül, amely 1985 óta részt vesz az összehasonlításban, 96 javítani tudott az értékein. A legrosszabbul szereplők többsége afrikai, latin-amerikai vagy volt kommunista állam.
A kanadai szakemberek empirikus vizsgálatok sokaságával igyekeznek kimutatni, hogy a nagyfokú gazdasági szabadság magas egy főre jutó jövedelemmel, gazdasági növekedéssel, beruházási kedvvel, foglalkoztatottsággal és várható életkorral jár együtt. Ezenfelül a kedvező mutatójú országokban az árnyékgazdaság mértéke sohasem válik kezelhetetlenné - vélik.
Az Economic Freedom of the World Report az idén jelenik meg kilencedik alkalommal. Alapját egy olyan összehangolt kutatási projekt eredményei képezik, amelyet 1986 és 1994 között végzett számos liberális közgazdász, közöttük a Nobel-díjas Milton Friedman, Gary Bekker és Douglass North. Az idei lista tendenciái megegyeznek egy befolyásos konzervatív kutatóközpont, a washingtoni Heritage Found által kimutatottakkal.
