Szolgáltatási direktíva jegelve
A direktíva elfogadása a brit elnökség prioritásai között szerepelt eddig, azon kezdeményezések között, amelyek célja az unió gazdaságának élénkítése lenne. Ám ellehetetlenült ez a törekvés, mert az EP belső piaci bizottságának tagjai képtelenek voltak kompromisszumra jutni a szocialista Evelyn Gebhardt képviselő jelentéséhez fűzött 1500 módosítás ügyében. Így a bizottságban november 21-ére, az EP plenáris ülésén pedig 2006 januárjára halasztották a szavazást. Ez brit vélekedés szerint azt is jelenti, hogy a direktíva nem szerepel majd az október 26-27-i londoni szociális EU-csúcs napirendjén sem.
Mind az EP képviselői, mind az EU tagjai megosztottak annak megítélésében, hogy milyen mértékben liberalizálják a közösség gazdasági tevékenységének 70 százalékát jelentő szolgáltatási piacot. A legnagyobb feszültség Európa szociális értékeinek védelme körül alakult ki. A svéd ipari és kereskedelmi miniszter, Thomas Ostros néhány napja új javaslatcsomagot juttatott el Charlie McCreevy belső piaci biztoshoz. A svéd érvelés az, hogy szó sem lehet a szolgáltatási direktíváról mindaddig, amíg nem biztosítják a védelmet a szociális dömping ellen.
Svéd- és Finnország jelenleg az Európai Bíróság döntésére vár abban az ügyben, hogy jogszerű-e a magasabb fizetésű hazai dolgozók helyett ügynökségek által toborzott, alacsonyabb bérű lett és észt építőipari munkások alkalmazása a két országban.
McCreevy Stockholmba látogatva kendőzetlenül állást foglalt a skandináv kollektív bérmegállapodások ellen a szabad mozgás közösségi elvének csorbítása miatt, s azt is jelezte, hogy hasonló véleményt kíván eljuttatni az Európai Bírósághoz a már említett precedensértékű ügyben.
A Laval lett építőipari cég még tavaly kapott megbízást egy svéd iskola felépítésére, ám az ottani szakszervezetek kötelezni akarták a kollektív bérmegállapodás betartására. A vállalat csak 35 koronás órabért fizetett a Svédországban előírt 138-145 korona helyett. A Laval ettől elzárkózott, mondván, hogy számára a lettországi megállapodás az irányadó. Ezt követően áprilisban került az ügy az Európai Bíróság elé.
